Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

Szalai, F.: Adatok a Mátra-alja madárfaunájához

Fol. Hist.-Nat. Mus. Matt. 5. 1978-79. Adatok a Mátra-alja madárfaunájához SZÁLAI Ferenc Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Beiträge zur Kenntnis der Vogelfauna des vor dem Mátra-Gebirge liegenden Gebietes. ) - Seit Jahren wurden vom Autor (Mitglied der Ungarischen Ornithologischen Gesellschaft) planmässige ornithologische Beobachtungen in dem sich von Süden her dem nordungarischen Mátra-Gebirge anschliessenden Gebiet durchgeführt (siehe beigefügte Landkarte). In diesem Aufsatz wird über die Ergebnisse der in den Jahren von 1973 bis 1977 geleisteten Beobachtungen berichtet. Insgesamt wurden 184 beobachtete Vogelarten aufgezählt. Mint a Magyar Madártani Egyesült Faunisztikai Szakosztályának tagja 1973 óta végzek rendszeres megfigyelést a Mátra-hegység déli lábához csatlakozó területen: Gyöngyös, Abasár, Gyöngyöshalász, Atkár, Vámosgyörk és Adács térségében. Az alábbiakban a munkám megkezdésétől 1977 augusztusáig e területen észlelt fajok jegyzékét és előfordulási adatait adom közre. Ez a térség szinte keresztmetszetét adja az egész Mátraaljának. EK-i szélén, Abasár mellett, a Mátra tömbjétől szigetszerűen előrenyúló Sár-hegy dél felé fokozatosan lejtősödik és szinte észrevétlenül simul az Alföld sikjába. Növényvilága igen gazdag és változatos: erdők, áthatolhatatlanul sürü bokrosok, hegyi legelők, pusztafüves-, köves és kőtörmelékes lejtők alkotják a felszinét. A hegy tetején elterülő Szent-Anna-tó környékét 186 hektárnyi részt - 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították; ezt elsősorban növényritkaságai révén érdemelte ki, de figyelemre méltó a madárvilága is. Déli irányban haladva nagyrészt mezőgazdasági müvelés alatt álló területekkel találkozunk: sok a szőlőkultúra. A nagyüzemi müvelésre való fokozatos átállás miatt az utóbbi években alaposan megváltozott itt a határ képe. A kisebb táblák összeszántásával nagyrészt eltűntek az útszéli bokrosok (és ezzel csökkent néhány énekes madár fészkelési lehetősége). Foltokban azonban fennmaradtak még telepitett erdők, erdősávok, bokros területek, és helyenként még vizenyős, lápos, mocsaras rétek is találhatók. A Mátra felől három patak folyik keresztül a területen. A Nagy-patak és a Külső-Mérges-patak egy-egy mesterséges tavat táplál; ezeket néhány évvel ezelőtt a gyöngyöshalászi, valamint az adácsi termelőszövetkezetek hozták létre. E viztározók a tavaszi és őszi madárvonuláskor ritka vendégeket is vonzanak. A vizimadarak közül kevés még a fészkelő, de a vizinövényzet szaporodásával számuk nyilván gyarapodni fog. A vizsgált terület egészére a félszáraz erdős-sztyepp klima a jellemző. Különösen a Sár-hegy déli lejtője meleg, szélvédett terület. Az évi középhőmérséklet 10,5 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség 536 mm. A környezeti tényezők együttesen az énekes madarak számára nyújtják a legkedvezőbb életfeltételeket. A több mint négyéves munkaidőszakban igen sok megfigyelést hajtottam végre, sok adat került a birtokomba. Valamennyinek részletes közlését nem tartom szükségesnek; a legközönségesebb fajokat pl. csak nevük felsorolásával emlitem meg fajjegyzékem végén. Teljességre törekedtem viszont az észlelt vizimadarak, ragadozók, és poszáta-félék adatainak ismertetésénél, mivel ezek megfigyelése a Magyar Madártani Egyesület programjában (szinkron-megfigyelések, populáció-felmérések) hangsúlyozottan szerepel. Az e vidéken ritkán fészkelő fajok adatait is hiánytalanul ismertetem. Jegyzékembe csak a biztosan felismert fajokat vettem fel. 83