Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon

A kert ékességei közé tartoznak a tiszafa- (Taxus) változatok, az örökzöld növény fajok (Ilex, Mahonia, Mahoberberis, Buxus, Lonicèra, Ruscus, Yucca, Hypericum, Hedera, Vinca stb. ) és változataik. Gazdag a* Választék Syringa, Berberis, Viburnum, Rosa és Evonymus fajokból és változatokból is. Tavasszal és nyáron az együttes szépségét és látványosságát sok lágyszárú virágzása emeli. Az arborétum fa- és cserje-fajainak száma: kb. 600. 8. A pél

yi madárrezervátum Községhatár: Pély. Területe: 699, 7 hektár. Kezelője: az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen. Tisza-ártéri terület Tiszasüly községtől északra, botoló füzesekkel tarkitott, mocsaras vizfelszinekkel és két nagyobb nyár (Populus nigra) erdővel. Az aljnövényzetben a lila virágú réti füzény (Lythrum salicaria), a nagy csalán (Urtica dioica), a hamvas szeder (Rubus caesius) és az ámorfa (Amorpha fruticosa) tömegei teszik áthatolhatatlanná az ember számára a terepet. Élőhely szempontjából négy részre osztható. Az erdó' a zavartalan költőhely. A fákkal tarkitott rét látja el a ragadozókat táplálékkal. A rét füzese a kirepült kiskócsag-fiak kedves gyülekező helye. Néha olyan tömegben lepnek el egy-egy fát, hogy a hófehér madártestek között a lomb zöldje csak itt-ott látszik. A legbecsesebb élelembázis az ún. Gónát és a Holt-Tisza. Mindkettő lefolyástalan nagy mélyedés, amelyben áradás után visszamarad a viz. Halakban és béka-félékben gazdagok. Az 1976. évi madártani felmérés 82 madárfaj jelenlétét állapította meg a területen. Tömegesen fészkel itt a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a kiskócsag (Egretta garzetta) és a szürke gém (Ardea cinerea). Eszlelték az üstökös gém (Ardeola ralloides), a fekete gólya (Ciconia nigra) és a ritka énekesalkatu: a halvány géze (Hippolais paliida) fészkelését is. Tavasszal felhőnyi rajokban kelnek szárnyra a legkülönbözőbb vizi madarak, köztük szép számú vörös gém (Ardea purpurea) és 2-3 nagy kócsag (Egretta alba) is. Ősszel elidőznek itt a kanalasgémek (Platalea leucorodia), vonuláskor pedig szintén nagy tömegben látható a pajzsos cankó (Philomachus pugnax), a szürke cankó (Tringa nebularia), az erdei cankó (Tringa ochropus), a réti cankó (Tringa glareola), a billegető cankó (Actitis hypoleucos), a füstös cankó (Tringa erythropus), a havasi partfutó (Calidris alpina), a sárszalonka (Gallinago gallinago), a parti lile (Charadrius hiatidula), a nagygoda (Limosa limosa), a póling (Numenius arquata). Néha a guvatot (Rallus aquaticus) is sikerült megfigyelni. A lakott helyektől távol eső terület az idősebb lakosok szerint 100 éve madárparadicsom; állattani természeti értékként került védelem alá. A közelben létesült Tisza II. vízlépcső növekvő vizfelülete várhatóan újabb nagy vonzást fog jelenteni a költő és vonuló madarak számára e térségben. 9. A tiszafüredi madárrezervátum déli térsé

ge Községhatár: Poroszló. Területe: 1800 hektár. Kezelője: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen. A kiskörei víztározónak és mellékének délen a Poroszló és Tiszafüred között húzódó vasútvonallal, északon Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási határával bezárt körzete. Területének nagyrésze hullámtér, mely gyakran kerül viz alá. E helyeken is azonban ősi erdőfoltok - mint amilyen a Tiszád hires 200 éves kocsányos tölgy (Quercus robur) csoportja - maradtak fenn. Az erdőkben buja növényzet tanyázik s a víz visszavonulása után kivirágzanak a rétek is. Vizi, mocsári és réti élőhelyek váltogatják egymást. Flórájában megtalálható a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) és a debreceni édes torma (Armoracia macrocarpa). Füzeseiben mintegy 1000 fészekből álló bakcsó- (Nycticorax nycticorax) telep alakult ki, velük együtt fészkel itt a kiskócsag (Egretta garzetta) és a selyemgém (Ardea ralloides) is. 16