Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)
Czájlik, P.: A császármadár – Tetrastes bonasia (L.) – az Északi Középhegységben
Az alsó erdészeti út alatt a patak mentén 50-60 éves, félnedves szurdokerdö terül el. Növényei: Alnus glutinosa , Fraxinus excelsior, Fagus silvatica, Carpinus betulus, Frangula alnus. A sziklafalakon Hedera, Clematis, Polypodium vulgare és Polytrichum commune él. A kiöblösödéseknél a lékek alatt az Urtica tömegesen fordul elö. (A III. térképen a 6.SZ. terület.) A sziklafal térségében a patak mentén ligetes erdő található: Alnus glutinosa , Fraxinus excelsior, Sambucus nigra, Asperula odorata, Genista tinctoria ssp. elatior, Betonica (Stachys) officinalis, Achillea distans, Fragaria viridis , Cytisus nigricans, Polygonatum odoratum, Stellaria holostea , Athemis tinctoria, Medicago falcata, Chrysanthemum leucanthemum, Scutellaria sp., Ranunculus polyanthemus , Urtica dioica, Oxalis acetosella, Thrincia nudicaïyx, Petasites albus, Melampyrum nemorosum, Equisetum sp., Filipendula sp. (III. sz. térkép 7. sz. terület.) A patak folyásában a ligeterdö után rét terül el; jellemző növényei: Galium verum, Verbascum austriacum, Stachys recta, Centaurea micranthos, Achillea nobilis, Vicia spersiflora, Melica uniflora , Molinia coerulea, Dactylis glomerata, Silène vulgaris, Serratula tinctoria, Ranunculus repens . (III. sz. térkép 8. sz. terület.) A déli kitettsegü oldalon sziklaerdő (III. sz. térkép 9.sz. terület) és rét (III. sz. térkép 10. sz. terület) váltogatják egymást. Növényzetük: Quercus pubescens, Quercus cerris, Centaurea pannonica, Geranium sanguineum, Salystegia sepium, Galium verum, Achillea distans, Hippocrepis comosa, Melampyrum nemorosum, Trifolium alpestre, Veronica prostrata, Thrinctia nudicalix , Ranunculus polyanthemus , Hypericum perforatum, Dactylis glomerata, Poa angustifolia, Alopecurus pratensis, Rubus idaeus, Plantago tenuiflora, Achillea millefolium, Puccinella limosa, Melica uniflora, Knautia arvensis, Tragopogon orientális, Carex pilosa, Rosa canina , Fragaria viridis, Gypsophyla arenaria, Vicia cassubica, Teucrium chamaedrys, Seseli osseum, Sedum maximum, Sedum acre, Hieracium auricula, Carpinus betulus , Crataegus sp. , Pyrus pyraster , Juniperus communis,Prunus avium , Juniperus communis, Populus tremula . A gerincek közeieben Vaccinium myrtillus, a déli kitettsegü oldal gerincénél pedig egy 35 év körüli erdei fenyves (Pinus silvestris) erdőtag található. Az északi oldalon az egész gerinc hosszában Dryopteris filix-mas - Asperula odorata - Fagetum nudum társulás különböző kormegoszlásban a rudas kortól a 120 évig. xxx A gazdag és változatos növényzetnek megfeleló'en a terület állatvilága is népes és sokrétű. Megfigyelésünket főként a gerincesekre terjesztettük ki; külön figyelmet szenteltünk a császármadár létét zavaró ragadozó madarakra, az emlősök között az erdei nagyvadakra. Gondosan kutattunk a ragadozó madarak jelenlétének minden bizonyitéka után: 197677-ben a két biotóp területén és közvetlen környékén 6 fészkük és 14 tépésnyomuk színhelyét térképen is rögzitettük. (IV. sz. térkép.) Az I. jelzésű fészek 1976-ban és 1977-ben egyaránt lakott héja-(Accipiter gentilis) fészek. 1976-ban egy him és egy tojó fiókát nevelt, 1977-ben is költött két fiókát. Fő mozgási területük a 2.sz. császármadár biotóp területe és az attól északra elterülő rét. Állandó tépő- és les-fájuk van a rét közepén: egy csúcsszáradt gyertyánfa. 1976 nyarán hajnali megfigyeléseink alkalmával rendszeresen láttuk az öreg himet, amint a réten rágcsálókra vadászott, s gyakran tudtuk megfigyelni mindkét öreg madarat, amint az utak felett egyik erdőrészből a másikba suhantak át. Esténként csak hallottuk, hogy a környező szálerdőkben vadásznak. A táborunkat is többször meglátogatták, szemmel láthatóan megszokták az ember jelenlétét. Feltehetően ennek volt következménye, hogy 1976 nyarán egyik fiókájukat golyóval lőtt sebbel találtuk meg a tábor közelében. A II. fészek 1976-ban lakatlan volt. 1977-ben ugyancsak héja költött benne; az egyetlen fióka augusztus hó 2-án hagyta el a fészket. Augusztus 3-án ismeretlen vandál tettes a fészket szétlőtte. E fészek alatt 1977-ben két izben: július 26-án és augusztus 3-án tépésmaradványokat gyűjtöttünk; ezekből a következő madárfajokat tudtuk meghatározni: szajkó (Garrulus glandarius), fiatal egerészölyv (Buteo buteo), szarka (Pica pica), karvaly (Accipiter nisus), kakukk (Cuculus canorus). A köpetben apró emlősökre utaló szőrcsomókat is találtunk. A III. sz. fészek 1976-ban és 1977-ben lakatlan volt. Alakjáról és elhelyezkedéséről héja-fészeknek Ítéltük. 118
