Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

Szőcs, J.: Adatok a Mátra-hegység aknázómoly-faunájához

Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Adatok a Mátra-hegység aknázómoly-faunájához SZŐCS, József Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTACT: (Data to the mining moth fauna found in the Mts. Mátra.) — In his work the author reviews the list of known miners found in the Mts. Mátra, mostly founded on his own collection. A part of the species he described by developing animals of inhabited mines. He was interested in left mines only if the mine host could have been recognized. At the end of his work the author reviews the data of the parasitic Hymenopteras which were hatched during the development of others. A Mátra-hegység területén, a Galyatetőn 11 alkalommal, a Sás-tó környékén 6 alkalommal és a Pisztrángos-tónál 1 alkalommal gyűjtöttem aknázómoly-hernyókat, illetőleg azok aknáit. A fajoknak kizárólag az akna alapján történő meghatározása nem mindig biztonságos, így elsősorban lakott aknák megszerzésére törekedtem, de azért gyűjtöttem olyan aknákat is, amelyeket hernyójuk már elhagyott, ha azonosításuk legalább 80%-os valószínűséggel elvégezhető volt. A lakott aknákból az imágók kinevelésével is foglalkoztam, ez az igyekezetem azonban nem járt mindig sikerrel. Az aknázómolyok Mátra-hegységi elterjedéséről tudomásom szerint eddig semmiféle irodalmi adattal nem rendelkezünk; ezért láttam időszerűnek gyűjtőmunkám eredményeinek közzétételét. A területen rajtam kívül GOZMÁNY László és DROZDY Kálmánné is gyűjtött aknákat, jegyzékembe az ő adataikat is átvettem s nevük feltüntetésével közlöm. Az aknázómoly-fajok többségét, a hézagos adatok miatt, ma még nem lehet állatföldrajzi szempontból értékelni, ezért dolgozatomban — HERING nyomán — csak általánosabb elterjedési adatokat adhatok meg. Felsorolásomhoz a „Magyarország állatvilága" с kiadvány lepkekötetében található fajneveket vettem át s az ott használt rendszert követem. A kinevelt állatoknál e. 1. (ex larva) jelzést használok; ezeknél a lelőhely után a gyűjtés idejének dátuma áll, az e. 1. jelzést követő dátumadat pedig a kikelés idejét jelzi. A csupán akna alapján felvett adatoknál a tápnövény neve után a H. jelzést (Hyponomium) alkalmaztam. A növénynév a kinevelt állatoknál a tápnövényt jelenti, a csupán akna alapján közölt adatoknál annak a növénynek a nevét, amelyen az aknát megtaláltam. Ahol egy fajnál ugyanaz a lelőhely több adattal szerepel, a lelőhelyet csak az elsőnél közlöm. Ugyanígy a növény neve is, ha azonos ugyanannál a fajnál, csak az első alkalommal szerepel. 91