Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

Vojnits, A.: Migrációs megfigyelések a Börzsöny-hegységben. I.

gikával. A lényeg abban rejlik, hogy a legtöbb esetben a logika valóban „magában meggyőző": konkrét tények, melyek az elmondottak alapjául szolgálhatnának, nemigen léteznek s a szerző az önmagába visszatérő bizonyítási körből képtelen kitörni. A régi, klasszikus — s ma már időszerűtlennek bélyegzett — zoogeográfia sokkal inkább biztos alapokon nyugvott, amennyiben azt vizsgálta, hogy egy adott területen egy adott időpontban — vagyis a jelenben —, milyen állatfajok élnek, s igyekezett az egyes recens faunaköröket területi alapon sorolni, ill. elnevezni. A jelenlegi, nagy akarásokkal indult, de az objektív alapokat nélkülöző állatföldrajz okfejtése jórészt merő szofizmus. Visszatérve a migrációs irodalomra, meghökkentő az, hogy a szerzők egy része — különösen akik csak „mellékesen" foglalkoznak az idevágó témákkal —, hajlamosak a már megjelent munkákról megfeledkezni. így pl. már évekkel ezelőtt megállapítást nyert, hogy a délkelet-európai—balkáni térségben nemcsak az Adria mentén, hanem attól keletre, Bulgárián keresztül s a Kárpát-medencét elkerülve is létezik egy ún. vándor-útvonal (KOCH 1964; VOJNITS 1966). Mégis, a legutóbbi Entomofaunisztikai Szimpózium migrációval foglalkozó szekcióján ez a megállapítás mint újdonság szerepelt (GYULAI, VARGA 1974). S ehhez hasonló példákat még tucatjával lehetne sorolni. A lepkék vagilitásának és migrációjának számos aszpektusa közül az egyik az etológiai. Az ilyen szemszögből való megközelítés annál is inkább fontos, mert feltételezésünk szerint a migrációs jelenségek olyannyira függnek a szűkebb és tágabb környezettől (elsősorban természetföldrajzi tényezők ezek: vagyis a domborzat, növényzet és időjárás), s az időszaktól (fenológia), hogy lehetőségeink megfelelő modellkísérletekre semmiképpen sincsenek. Marad a megfigyelés, lehetőleg szabadföldön könnyen végrehajtható kísérletek (pl. lepkék jelölése és azok szabadon bocsátása, lásd HARZ 1965; VOJNITS 1970, 1973), s egyszerű eszközökkel elvégezhető vizsgálatok (boncolások, ovárium-érettség megállapítása, lásd KOCH 1965a, b, 1966a, b, c; VOJNITS 1967a, b, c, 1969) mellett. Tekintve, hogy a migráció egy olyan sokismeretlenes egyenletként is szimbolizálható, melyben az ismeretlenek száma egyrészt az idő függvényében állandóan változik (az egyenlet bővül vagy tagjainak száma csökken), másrészt maguk az egyes összetevők sem konstansak, s nekünk a tagok alig néhányát van módunk egyidőben megismerni, törekednünk kell tudásunk jelen fokán legalább vizsgálataink általunk megválasztható körülményeit némiképpen összemérhetővé tenni. így előnyös, ha a kezdeti módszereket a megfigyelési sorozat egészében meghagyjuk, nem változtatjuk, s ha olyan területen dolgozunk, melyre évente többször, s évről évre ki tudunk jutni. Számomra ilyen terület a Börzsöny-hegység, ahol két évtizede folytatok kutatásokat, s évente sokszor — van, hogy hetenként — gyűjtök s dolgozok, alkalmanként egy vagy több napig. A Börzsöny-hegységet egyben a magyarországi térszínek egyik jellemző típusaként is felfoghatjuk, nevezetesen a középhegységi területekre gondolva. Az alábbiakban a Börzsöny-hegységben megfigyelt és vizsgált vagilis és migráló fajok közül néhány olyat ismertetek részletesebben, amelyek egy-egy viselkedési forma képviselőjeként kategorizálhatók. 82