Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

P. Komáromy, Zs.: Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához

Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához P. KOMÁROMY Zsuzsa Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest ABSTRACT: (Data to the soil algal flora of Mts. Mátra.) — 31 soil alga species were identified: 13 Chlorophyceae, 11 Xanthophyceae and 7 Bacillariophyceae. No blue-green algae were observed. The species occur in different soil types of the Mts. Mátra. The taxonomic list includes an annotated enumeration of species. A talaj az ember számára az egyik legfontosabb természeti kincs, megművelésére, védelmére, termőerejének növelésére évszázadok óta törekszik. Az utóbbi évtizedekben a gyakorlati és elméleti szakemberek számára egyaránt a legfontosabb probléma a talajban lejátszódó biológiai folyamatok feltárása. A különböző asszociációk talaja eltérő fizikai és kémiai tulajdonságai révén különböző összetételű mikroorganizmus közösségek szerveződésére nyújt lehetőséget. A változó minőségű talajok mikroorganizmus közösségeiben a különböző rendszertani csoportokba tartozó szervezetek — baktériumok, sugárgombák, algák stb. — változatos módon kombinálódnak, egymáshoz viszonyított arányuk, a csoportokon belüli faji összetétel, e közösségek fluktuálása, bonyolult metabolikus rendszere adja a talaj legfontosabb jellemzőjét, a biológiai tényezőt. A talaj és élővilágának — az edafonnak — térben és időben állandóan változó, dinamikus kapcsolata csak úgy tárható fel, ha a vizsgálatok sokrétűek, és valamennyi élőlényre kiterjednek. Tudjuk, hogy az algák és baktériumok fontos szerepet játszanak a talajképződés korai szakaszában. A neutrális és gyengén savanyú talajokban lejátszódó szervesanyag-bontásban a vezető szerep a baktérium-közösségeké. A talaj hidrogénion koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a baktériumok aktivitása csökken, és szerepüket fokozatosan átveszik a gombák (BOHUS és BABOS 1973). A Mátrában 1973—74-ben végzett algológiai vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az algák egyed- és fajszáma szintén nagyobb.a savanyú talajokban (KOMAROM Y 1975). A talajban élő növényi és állati mikroorganizmus közösségek vizsgálatához szükséges alapvető információk közé tartozik a különböző talajtípusokban élő fajok ismerete. A talaj alga-közösségek (szinuziumok) faji összetétele, egyed- és fajszáma a talajtípusra jellemző s e közösségek szerepe a különböző ökoszisztémákban változó. Az erdőtalajokban általában a Chlorophyceae és Xanthophy5