Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)

Szőcs, J.: Molylepkék a Mátra- és Bükk-hegységi fénycsapdákból

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Molylepkék a Mátra- és Bükk-hegységi fénycsapdákból SZÓCS József Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Moths from light-traps in the Mátra and Bükk Mountains. ) - There is an extensive light-trap system in service of insect pests forecast in Hungary. The author has written up the Microlepidoptera material caught by light-traps in the Mátra and Bükk Moun tains (North Hungary) between 1955-1961. In this paper he gives a list of species with their habitat data, as well as with the earliest and the latest collecting date. A fénycsapdák működése a rovarok többé-kevésbé aktív fényérzékenységén alapszik. Maga a csapda egyszerű szerkezet: egy bádogernyő és egy bádogtölcsér között elhelyezett fényforrás (általában egy 100 Wattos izzólámpa), a tölcsér alsó, elkeskenyülö végéhez pedig üvegtartály csatlakozik, amelybeni egy fiolában kloroformot helyeznek el; ez öli meg a tölcsér meredek oldalán az üvegtartályba csúszó állatokat. Hazánkban a kártevő rovarok előrejelzésének szolgálatában az ország egész területére kiterjedő fénycsapda-hálózat működik. A növényvédelmi - mezőgazdasági és erdészeti - fénycsapdák anyagának feldolgozása 1952 és 1971 között munkahelyemen: a budapesti Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményében folyt. Jómagam is bekapcsolódtam ebbe a munkába, az említett években a mikrolepidopterák feldolgozását végeztem. Dolgozatomban a mátrai és a bükkhegységi fénycsapdák általam meghatározott molylepkéinek adatait közlöm, + de jegyzékemet kibővítettem egyéb, a budapesti Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményében megtalálható, más szakemberek által feldolgozott anyag adataival is. Ismeretes, hogy a fénycsapdák lepkeanyaga nagy tömegben, de éppen ezért meglehetősen rossz, gyakran nehezen meghatározható állapotban kerül a felAnyagom zömmel az 1959 óta üzemelő gyöngyösi és miskolci mezőgazdasági fénycsapdákból és az 1961 óta üzemelő mátraházi és felsőtárkányi erdészeti fénycsapdákból származik. A felsőtárkányi fénycsapda 1961. évi dátum-adatai bizonytalan hitelűek, ezért az évi anyagából csak a kártevő fajokat vettem fel jegyzékembe. .+ Ilyen pl. a Répashután 1962 óta üzemelő fénycsapda anyaga. 81