Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)
Ambrus, B.: A gubacs-okozó ízeltlábú- és gomba-fajok a Mátra-hegységben és környékén
szerint nehezen, vagy egyáltalán nem fejlődnek ki, satnyák maradnak, vagy elpusztulnak. A gubacs-okozók több fajáról tudjuk, hogy komolyan károsítják a növényeket: tönkreteszik a rügyeket, a leveleket, a virágokat, termés-mag kiesést okoznak. Számottevő makktermés -elmaradás okozói a területen is pl. a Callih yr tis g landium (GIR. ) és a Neuroterus g landiformis (GIR. ) gubacsdarazsak. A vörösfenyő tűlevélkárosítója a Dasyneura laricis (F. LW. ), a lucfenyő rügykárosítója a Dasyneura abietiperda HENSCFL gubacslégy. GYŐRFI János Mátraszeléről és Párádról származó fenyőtoboz-anyag vizsgálata alapján a gubacs-okozókat egyenesen erdészeti kártevőkként emliti (GYŐRFI 1956). A mag- és tobozkártevők között jelentkeznek a Kaltenbachiola strobi (WNTZ. ) és a Plemeliella abietiperda (SEITNER) gubacsiegyek. (Ezek rendszertanilag a Gecidomyida-gubacsiegyek családjába tartoznak, noha gubacsképződményt nem okoznak, ezért nem szerepeltetem őket alábbi fajfelsorolásomban. ) A termesztett növények károsítói között említeni kell a mákot fertőző Das yneura pa paveris (WNTZ. ), valamint a lucerna legveszedelmesebb ellenségeként számontartott Contarinia medica g inis (KFFR.) magpusztító gubacslegyeket. Gyakori, bár veszedelmes mértékű kárt nem okoz, a szőlő levelét torzító Ej^rjbj£e_£_vitis_ (NAL. ) gubacsatka, a buxus levelét roncsoló Monarthropalpus buxi (GEOFFR.) gubacslégy, továbbá a diólevél felületén dúdorokat előidéző Aceria tristriata (NAL. ),s az ugyancsak a diólevélen nemezszerű foltokat okozó Aceria erinea (NAL. ) gubacsatka. Országosan is elterjedt fűzvessző pusztító a Karancs körüli völgyek füzeseiben, csemetekertjeiben a Rhabdopha g a terminális (F. LW. ) gubacslégy. A vesszők hajtásvégét teszi gubacsossa s ez mindaddig akadályozza a vessző nyúlását, amíg az imágó a gubacsból ki nem repül. Ez alatt az idő alatt a vessző oldalhajtásokat hoz, ettől törékennyé és fonásra alkalmatlanná válik. A területről ma 127 gazdanövény-fajnak 256 ízeltlábú és 11 gomba gubacsokozóját ismerjük. Az okozók rendszertani és faji megoszlása a következőt ni и V 4-> ft о <ü о и Hymeno ptera Diptera ai 0 4-1 a о чз •i-t ft ( Rhynchota ni fi •i-t ni и <; g .2 тз • H и a> и о 4-> • i-t ni и V 4-> ft о <ü о и 43 •и a • iH 43 0) h & Ö <v « (ti T3 fi и Ri • H S О Я и 0 и 4-> ft Q rO MB ÜB W ai 0 4-1 a о чз •i-t ft <D 4-> ft О a о m • i-l t—I 0) T3 • H 9 <D ni чЗ •i-i -t-> ni s о (S 0 • i-t гн W td 43 •(H t* 1—1 V < ni U 43 • H U Ü О и ni fi •i-t ni и <; g .2 тз • H и a> и о 4-> • i-t 3 7 76 77 5 2 1 3 7 8 1 1 65 11 37 t
