Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)

Henkey, Gy.: Gyöngyöspata és Mátraderecske népességének etnikai embertani vizsgálata

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Gyöngyöspata és Mátraderecske népességének etnikai embertani vizsgálata HENKEY Gyula Katona József Múzeum, Kecskemét ABSTRACT: (Anthropological investigation of the populations of Gyöngyöspata and Mátraderecske.) -The author carried out investigations in two north Hungarian autochton village populations in order to determine the anthropological features and the principal taxa of the "palóc" ethnic group. The so optained results are compared to the anthropological characteristics of the conquering Magyars. In order to further support the argument the author gives the data of another six neighbouring villages. HELYTÖRTÉNETI ADATOK Gyöngyöspata község a Mátra déli lejtőjének peremén, Gyöngyös városától nyugatra 10 km-re fekszik. ANONYMUS krónikájából tudjuk, hogy a Mátraerdő kiterjedt vidékét ED és EDUMEN kabar vezérek törzse kapta szállás birtokul (SUGÁR 1966). A vezérek egyik utóda: PATA, a község mai területébe beékelődő Várhegyen a XI-XII. században földvárat épített. A nemzetségi hagyományok szerint PATA volt az ABA nemzetség őse, e nemzettségbena PATA férfinév a XIII-XIV. században hagyományszeruen ismétlődött (MOLNÁR 1966). PATA mint helynév 1234-ben szerepel először oklevélben. A község a XIV. század első harmadában a Mátraalja egyik legnépesebb és gazdaságilag legjelentősebb helysége, 1460-ban MA.TYÁS király oklevele pedig már mezővárosként említi. A török hódoltság alatt szultáni birtok lett, így viszonylagos védelmet élvezett (SUGÁR 1966). A XVII. században Heves megye egyik legnépesebb települése. Az 1687. évi felszabadító hadjárat során lakói - a gyöngyösiekhez hasonlóan - helyükön maradtak. 1697-ben Patát ismét mint Heves megye Gyöngyös után legnépesebb települését említik (SOÓS 1955). Lakosainál - akik mind magyarok - ma is szinte kizárólag azokkal a nevekkel találkozunk, amelyeket mint XVI. , XVII. és XVIII. századi patai családneveket ismerünk. Szlovák hangzású családnevek 9%-ban fordulnak elő, de ezek a nevek szinte kivétel nélkül már 1702 és 1774 között is szerepelnek a községben. (SUGÁR 1966.) Mátraderecske a Mátra északi lejtőjének egyik völgyében Eger és Salgótarján között fekszik, mindkét várostól egyformán kb. 25 km távolságra. Az 1332159