Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)
Keve, A.: Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
előttem a műútra. Hasonló élményem volt egy másik példánnyal is; ez 28-án az üdülő közelében bokros terepen húzódó főúton tűnt hirtelen elém. (Amint az előbbi táblázat mutatja, ezt a fajt először 26-án a Feketesárnál /IX rovat/ pillantottam meg. ) VIII. 29-én a község melletti földeken vezető utamon l-l hantmadarat (Oenanthe oenanthe) és nyaktekercset (Jynx torquilla) figyeltem meg. VIII. 24-én a hegységnek egy a szállásomtól kissé távolabbi pontján is jártam; Lillafüredet kerestem fel, hogy ott a Herman Ottó-ház felújítási munkálatait megszemléljem. Teendőim közben figyeltem fel itt a hegyi billegető (Motacilla cinerea) jelenlétére, melynek l-l példányát négy alkalommal is megpillantottam. A Bükk-hegységbe ismét 1966-ban kerültem el egy angol ornithologus csoporttal. A B. SAGE vezette szakemberek társaságában V. 16-án Répáshuta, 17-én pedig a Miskolc melletti Avas környékén jártam. Répáshutánál főleg az erdészeti út körüli bükkösben végeztünk megfigyeléseket. A legjelentősebb észlelésként itt a kígyászölyvét (Gircaetus gallicus) jegyeztük fel. Megfigyelt további madarak: 1 egerészölyv, 1-2 kakukk (Cuculus canorus), 1 szürke küllő, 1 fakopáncs (fehérhátu ? ), 1 sárgarigó (Oriolus oriolus), 1 széncinege, 1 fekete rigó, 1 vörösbegy, három alkalommal l-l barátposzáta, 1 kerti poszáta (Sylvia borin), 1 fülemüle (Luscinia megarchynchos), 1 fitisz füzike (Phylloscopus trochilis), 1 sisegő füzike, három alkalommal l-l csilpcsalp füzike, két alkalommal l-l barázdabillegető, egy tövisszúró gébics pár, továbbá e faj 20 példánya, 1 zöldike és 1 erdei pinty. Az Avas mindenekelőtt is 2 vörösfejű gébiccsel (Lanius senator) lepett meg bennünket, de elénk került itt a barna kánya (Milvus migrans), a vörös vércse (Falco tinnunculus), a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) és a búbos pacsirta (Galerida eristata) is. Felkerült jegyzékünkre még a nyaktekercs, a sárgarigó, a füsti fecske, a molnárfecske, a széncinege, a fülemüle, a barátposzáta, a csilpcsalp füzike, a tövisszúró gébics, a seregély (Sturnus vulgaris), a házi veréb, a mezei veréb, a zöldike és az erdei pinty. Mátrai és bükki megfigyelő utaim eredményeként az előbbiekben összesen 76 madárfajról tehettem említést. Közülük 16-al csak a Mátrában, 36-al pedig csak a Bükkben találkoztam, mig 24 azoknak a fajoknak a száma, amelyeket mindkét helyről feljegyezhettem. Egyébként a Mátrából összesen 40, a Bükkből összesen 59 fajt sorol fel jegyzékem. Mint írásom elején is tettem, befejezésül is hangsúlyozom, hogy adataim csak töredék-adatok, s csak szerény kiegészítésül használhatók fel mások (pl. VÁSÁRHELYI István, SZABÓ László) rendszeres kutatások alapján készült munkáinak tanulmányozásánál. A teljességre törekvés jegyében említem meg, hogy egy korábbi (még az 1940-41-es télen) és az egyik most ismertetett utamon adódott megfigyelé144