Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 2. (1974)

Szabó, J. B.: Biológiai egyensúly vagy egybehangolt sorozatfejlődés?

tekintéssel szabad alkalmaznunk, mert megfontolatlan használa­tuk súlyos félreértésekre vezethet. Az életközösségtan irodalmában évtizedek óta, az orvosi iroda­lomban pedig napjainkban állandóan visszatérő probléma a bioló­giai, illetve az ökológiai egyensúly kérdése. Egyre több és több szerző ad annak a véleményének kifejezést, hogy az ember természetátalakító tevékenysége következtében mind a biológiai, mind az ökológiai egyensúly veszélybe került, s éppen ezért helyreállítandó. Mivel mindkét egyensúlyfogalom meghatározásá­ban szerepel a populációdinamikai önszabályozás, erre a krité­riumként felfogott jelenségre szeretnék reflektálni. JERMY vizsgálatai alapján mindkét egyensúlyfogalom meglehetősen vi­tathatónak látszik; magam hasonló tapasztalatok és megfigyelé­sek birtokában elfogadom álláspontját, sőt, újabb gondolatokkal felvértezve szeretnék az általa is kifogásolt nézetekkel vitába szállni. Az élővilág bármilyen jelenségének megmagyarázására felhozott "dinamikus egyensúly" fogalom szerintem az ember szubjektív ál­láspontja, s mint ilyen a valós, szüntelenül és egybehangoltan változó élet messzemenő félreismeréséből származik. Biológiai, ökológiai egyensúlyról csak akkor beszélhetnénk, ha mind az egyedi,mind a közösségi szinten végbemenő életfolyamatokra egy­idejűleg ható több tényező megsemmisítené egymás hatását. Ez természetesen azzal a következménnyel járna, hogy az életfolya­matok nyugalomba jutnának. Az életfolyamatokról pedig az, hogy valaha is nyugalomban lennének, nem mondható el. KISZELY sze­rint: "Az organizmus a külső közegből számára idegen vegyülete­ket vesz fel, ezeket a vegyületeket egész sor törvényszerűen egybehangolt reakció segítségével saját testének anyagaivá ala­kítja; ez az assimilatio. Az organizmusban azonban az assimila­tioval szoros kölcsönhatásban állandóan ellentétes folyamat is zajlik: a dissimilatio, vagyis a szervezetet alkotó vegyületek bomlása; az eközben képződő végső bomlástermékek ismét a kör­nyezetbe távoznak." Még egyértelműbben tagadja az élő rendszerek egyensúlyi állapo-

Next

/
Thumbnails
Contents