Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 1. (1972)

Varga, A.: Adatok a Mátra-hegység csigafaunájához

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 1. 1972. Adatok a Mátra-hegység csigafaunájához VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: A complementation of the mollusk fauna of the Mts. Mátra, North-Central Hungary? against the 56 species listed by GEBHAEDT in I960, the presence, based on the elaboration of recent collections, of 98 species is established* Figures of the anatomy and short characterizations of 23 species are also given» A Mátra fiatal hegység a Zagyva és a Tárna völgye között. Az újharmadkor elején a hegység tönkösödött, eredeti formái lepusztultak, A tönkösödés után a pliocén végén és a pleisztocénben kiemelkedett, s a törések mentén rögösen feldarabolódott. Mivel a hegység zömében miocén korú andezitből, valamint agglomerátumból, andezit és riolittufából áll» ez savanyú jellegénél és kevés mésztartalmánál fogva egyben meghatározója a fauna minőségi és mennyiségi összetételének, "... az erősen mészigényes csigák a lehetőség szerint kerülik a közvetlen érintkezést az andezit sziklákkal«' Yagyis a .sziklák csigafaunája szegényes, legfeljebb a környezet iránt csaknem közömbös vagy legalábbis igénytelen fajok telepszenek meg. Emellett azonban jellemző, hogy a fajok száma az egyedszámhoz viszonyítva szokatlanul magas," (Pintér L,, 1968a, p* 105*). ***** A hegység magasabb részein, lahol a magasság hatására amúgy is alacsonyabb a közepes hőmérséklet, csökken a párolgás és így nedvesebb marad a terület. Ezen a réven egyrészt növekedik a területről lefolyó víz mennyisége is, gyakoribbak a források és~ a patakok, vagy kőzetrésekeri egyszerűen csak itt is, ott is előszivárgó résvíz, A talajvíznek ilyen módon való nagyobb arányú felszínre törése és megjelenése ismét a helyi éghajlati viszonyokra hat vissza» a források, patakok, vizenyős részek vízfelületével érintkező levegő nedvesebb, másrészt a nedves terü43