Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika - Rácz Kristóf László: Aldebrő-Ilona-tábla - szkíta kori halomsír

minta radiokarbon kora 2481+27 év BP, 772-490 év cal BC.3 Az agyagkitermelő gödörből a szarvasmarha fog és a sírból származó női, égett csontok kora szinte teljesen megegyező, viszont a sírból származó faszerkezethez tartozó korhadvány kora ennél jóval idősebb. A korhadvány egy olyan famatuzsálemből származhat esetleg, melynek kora jóval meghaladja a sír korát. Európában és a Kárpát-medencében őshonos, leghosszabb életű fák a tölgyfák és a tiszafák. Ennek igazolásához archaeobotanikai vizsgálatokra kell küldenünk a rendelkezésünkre álló további korhadványt.

3. kép A feltárt sír részlete (rajz: terepi rajz: Bernáth László, digitalizálta: Rácz Kristóf László)

A sír környezetében geofizikai felmérést és ennek eredményeire támaszkodva leletmentő feltárást végeztünk. 14 db kutatószelvénnyel 2018. május 3. és július 5. között 67,234 m2-t tártunk fel. ( 1. kép) A bemért koordináta adatok alapján karókkal kitűztük a feltételezett régészeti objektumokat jelző anomáliákat. Fémkereső segítségével átnéztük az anomáliákat és azok szűkebb környezetét. A recens fémeket nem tartalmazó anomáliákra általában 1 m széles és 3 m hosszú kutatószelvényeket jelöltünk ki. Ezenkívül még a keleti és a déli részén a sír tájolását figyelembe véve és attól eltérőn is jelöltünk ki kutatószelvényeket. A szelvényeknek a 8-as számtól a 20-as számig adtunk ki azonosító számokat. A leletmentő feltárás során a kutatószelvényekben nem találtunk régészeti objektumokat, további sírokat.4

3 Molnár 2018.

4 Gutay 2018c. 96