Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika - Rácz Kristóf László: Aldebrő-Ilona-tábla - szkíta kori halomsír
Gutay Mónika -Rácz Kristóf László ALDEBRÓ-ILONA-TÁBLA- SZKÍTA KORI HALOMSÍR Gutay Mónika Régészeti feltárások A lelőhely Heves-megyében, a Mátraalja kistáj délkeleti részén, a Tarnóca-patak teraszán és a domblábi felszínen, 140 -150 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. 2016- ban a lelőhelytől északnyugtra kb. 250-300 m-re Aldebrő-Balpüspök néven őskori és középkori településnyomait és északkeletre kb. 1,5-2 km-re Vécs-Nagyzsadányi-dűlő néven felső paleolitikus telepnyomokat azonosítottunk. A Mátrai Erőmű Zrt-vel kötött szerződésünk alapján, Visonta keleti bányatelek területén, 2015. 10.28. - 2017. 10.21. és 2018. 04. 09. - 2018.06.13. között terepbejárásokat, geofizikai felméréseket, próbafeltárást és 7 feltárási ütemben megelőző feltárásokat végeztünk. Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen a megelőző feltárással érintett területünk: 186.751,07 m2 volt, ebből a régészetileg pozitív területünk 103.621,049 m2. Alelőhelyen elsősorban neolitikus AVK, bronzkori, vaskori szkíta és kelta telepjelenségeket azonosítottunk. Ezenkívül üveges kvarcporfírból készült középső paleolitikus jellegű, bifaciális megmunkálású levélhegy és levélkaparó eszközök kerültek elő. Ezek az eszköztípusok szórványosan a felső paleolitikumban is előfordulnak. A szkíta sír feltárása A lelőhely délkeleti, 6. ütemterv szerinti területrészén, 2017 augusztus végén a megelőző feltárás során egy szórthamvas, szkíta kori női sír, faszerkezetes halomsír (0:2404, S:4875, 4876, 4955-4964) látott napvilágot. A sír szerkezete, rítusa és a sírmellékletek alapján az eltemetett egyén egy igen előkelő személy lehetett. A sír alakja téglalap alakú, mérete 330x310 cm, tájolása kelet-nyugati, mélysége 110-205 cm, a négy sarok mindegyikében egy-egy cölöphely, a sírgödör alján pedig még egy gödör volt, ami áldozógödör lehetett (mélysége a sír aljának a felületéről számolva 105 cm), melynek a szélén egy homokkőlap volt elhelyezve. A cölöphelyek a sírgödör felszínéhez viszonyítva 60 fokot zártak be. A cölöphelyekbe ferdén helyezhették be a gerendákat. A sírgödör keleti falán, lépcsőlejárót lehetett megfigyelni, megfigyeli. (2-5. képek) Akalcinált csontok, hamvak a sírleletekkel együtt a sírgödör nyugati részén helyezkedtek el. A sír betöltési rétegeiből kerámia, állatcsont és pattintott kő töredékek kerültek elő. Összesen 95 db sírleletkísérő számot osztottunk ki, melyben a női sírhamvak is benne voltak. A sírgödör alján a korhadványok környezetében igen vöröses elszíneződésű volt a talaj, amely esetleg az egykori fagerendákból származó csersav feldusúlás hatására képződhetett. A vöröses elszíneződésű talajból, a cölöphelyek és az áldozó gödör betöltési rétegeiből földmintákat vettünk ki későbbi természettudo- 1 1 Gutay 2015.; 2018a.; 2018b. 93
