Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika - Gasparik Mihály: A Pes-Kő-barlang leletmentő feltárása
Gutay Mónika - Gasparik Mihály APES-KŐ-BARLANG LELETMENTÖ FELTÁRÁSA Gutay Mónika Előzmények Ferenczy Gergely barlangász referenstől (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Földtani és Tájvédelmi osztály) telefonos értesítést kaptunk a Pes-kő-barlang régészeti bolygatottságáról. A telefonos megkeresés után, egy közös helyszíni szemlét tartottunk a barlangban 2016. június 1 -jén. A barlang keleti melléküregében egy 2011 -es dátumú, Andornaktályáról származó zacskóban állatcsontokat, neolitikus Bükki és késő bronzkori kerámia leleteket és csontokat azonosítottunk. A barlang bejáratával szemben a barlang hátsó részének a keleti falánál a jelenkori felszíntől számítva 8 cm mélyen egy cseppkő réteggel bevont tűzhely maradványát lokalizáltuk faszéndarabokkal és kerámia töredékekkel együtt. A barlangban több beásási nyomot, kiásott üledékrétegeket figyeltünk meg. A barlang keleti részén, neolitikus és késő bronzkori Kyjatice kerámia leleteket találtunk.1 A lelőhely bolygatottsága és veszélyeztetettsége miatt egy leletmentő feltárást kezdeményeztünk. A tanulmányban a barlang kutatástörténetét, a leletmentő feltárás mozzanatait és a paleontológiái vizsgálatok eredményeit mutatjuk be. A Pes-kő-barlang kutatástörténete Hillebrand Jenő a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottság és a MTA támogatásával 1912-ben 3 napos próbaásatást végzett a barlang előterében. A 2 m vastag pleisztocén üledékrétegekben rénszarvas és apró állatcsontokat, az alsó rétegekben pedig barlangi medve csontokat különített el. Az ember nyomait az összes rétegben megfigyelte. Több faszéndarabot, sok feltört rénszarvas és medvecsontot, 1 m mélységben pedig vastag tűzhely maradványát azonosította. A tűzhelyet nem sikerült teljesen feltárnia. A felső üledékrétegekben késő paleolitikus, mikrolit kőeszközöket talált.1 2 Éhik Gyula (Földtani Intézet) 1913-ban folytatott ásatásokat a helyszínen. A barlang középső részén elég nagy felületet ásott meg. A legfelső üledékréteget allúviumnak határozta meg, melyből leírása alapján egy-egy rossz megtartású cserépdarab és néhány meghatározhatatlan csont került elő, a réteg átlagos vastagságát 30 cm-nek határozta meg. A barlang bejáratának az előterében feltételezése szerint egy sírnak a szélét azonosította. Egy 30-40 cm mélyre lemélyített holocén üledékkel kitöltött tűzhely nyomait is megfigyelte, melyben egy pár meghatározhatatlan csonttöredéket talált. Az allúviumnak azonosított réteg alatt közvetlenül pleisztocén rétegeket lokalizált. Átlag 60 cm-es vastagságú élénk vörös színű, agyagos „rágcsáló“ réteget; ez alatt zöldessárga, agyagos, sok barlangi medvecsontot tartalmazó 1 Gutay 2016a. 2 Hillebrand 1913.23-24. 7
