Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Farkas Csilla - Horváth Tünde: Szihalom község területé előkerült késő rézkori telepjelenségek. Újabb adatok Heves megye késő rézkori lelőhelyeinek kutatásához

nyitott, 29x29x6 mm. (5. kép 1.)- 6 db fényezett, jellegtelen oldaltöredék. Házikerámia:- 4 db jellegtelen, kihajló peremtöredék, 89x73x9 mm, 60x54x7 mm. (5. kép 8,9.)- Oldaltöredék kettős fogóbütyökkel, vörös, simított, maggal égett, kerámiazúzalékkal soványított, 61x28x30 mm. (5. kép 6.)- 70 db jellegtelen, kopott oldaltöredék.- 2 db jellegtelen alj-oldaltöredék. Kőeszköz:- Pattintott kő, pengemagkő töredék, szürke, finom, kristályos szürke kőzet, az előlapon négy pen­­genegatíwal, a hátoldalán törött, 43x56x17 mm. ( 5. kép 11.) Egyéb:- Tapasztástöredék, hátoldala egyenesre kiképzett, kiégett, 65x66x30 mm. (5. kép 10.) A lcletanyag értékelése Mindhárom lelőhelypontról előkerült leletanyag a késő rézkor klasszikus Baden kultúrájának a hagyatéka, de ezek közül csak a Kölcsey utca 2. szám alatt feltárt obj ektum anyaga j ellegzetes. Bár a Kölcsey út 2. szám alatt egyetlen gödör került elő, a leletek közt az átlagos hétköznapi tárgyak edénytöredékei mellett néhány különlegesebb darab is akad: ilyen például a szertar­tási edények közé sorolható talpas kehelyre vagy kelyhekre utaló töredék(ek). (2. kép 10,19.) Köztük az egyetlen biztosan kehelyből való darab festett is, amely tovább növeli különlegessé­gének értékét, mivel a kultúrában a festés igen ritkán fordul elő, és mindig szakrális háttérrel tár­sul.' Valamint figyelemre méltó a kétosztatú tál töredéke. (3. kép 9.) Ahétköznapi tárgyak közt említést érdemel a peremén tölcséresen kihajló, tulipán formájú merice, amely a Baden-kultú­­ra Dunától keletre fekvő területén jellemzőbb,7 8 valamint a kihajló peremek bevagdosással való díszítése, amely szintén ezen a területen gyakoribb.9 A leletanyag egységessége mellett ugyanakkor a nagy elterjedési területtel rendelkező klasszikus Baden-kultúra kisebb egységekre széteső kerámiastílus-variánsai egy lelőhelyen és objektumban is keveredhetnek. Jó példa erre a kétosztatú tál, amelynek a füle a várt vissi helyett (mivel a lelőhely topográfiailag a Viss-csoportba kellene, hogy tartozzon) ózdi típu­sú.10 11 A kerámia mellett egy pattintott hulladék a lelőhelyen élő kőpattintó mester jelenlétét és a kőeszközök használatát tanúsítja. Nyersanyaga helyi vagy lokális kőzet. A lelőhelyen végzett gabonafeldolgozást két őrlőlaptöredék bizonyítja, amelyek nyersanyag-lelőhelye szintén a kö­zelben lehet (Mátra). A gabona fogyasztás előtti előkészítésére (pörkölés) utalhat az egyiken megfigyelhető fekete, ráragadt szerves anyagmaradvány11A csontár szintén egy megszokott, gyakran előforduló csonteszköz-típus a Baden-kultúrában.12 A simított felületű vakolatdarab 7 Horváth 2013.225-227. 8 Pl. Ohat-Telek-háza, Banner 1956. Tat LXXIX. 2. 9 Horváth 2018a. 43.; Horváth 2018b. 159. 10 Hasonlót Északkelet-Magyarország több lelőhelyén megfigyeltünk, többek közt ezért az Ózd-Piliny-csoport ma már nem önálló csoport, nanem csak a Viss-csoport egy variánsa, vő. Horváth 2018a. 97. 11 Horváth 2000.107-108. 12 VB. Horváth 2014. Section 3.3.4. 77

Next

/
Thumbnails
Contents