Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika: Erk 1. mezolitikus lelőhely a Tarna völgyében. Előzetes ásatási eredmények
Összefoglalás Az Erk 1. lelőhely pattintott kő leletanyagainak a technológiai és tipológiai jellegei és az ásatási leletek több rétegű vertikális szóródása egy viszonylag hosszabb időszakot reprezentál, mely a korai és középső mezolitikum időszakára datálható. Ez a relatív datálás összhangban van a lelőhelyre vonatkozó geomorfológiai vizsgálatok eredményével43 44 és a feltárt kutyafélefogára kapott radiokarbon koradattal (DeA7424 radiokarbon kora 9171 ±46 év (cal) BP, cal 8840-8300 év BC tehető).M A régészeti feltárás során az előkerült leletek vertikális eloszlása azt mutatta, hogy a leletek többsége az öntés réti talajból került elő 35-60 cm illetve az 1 -es szondából 35 cm és 85/95 cm mélységekből. Relatív kronológiai értékkel bírhat az egyenlőszárú háromszögek jelenléte, amelyek már a korai mezolitikumban megjelennek. Az egyenlőszárú háromszögek mind a felszíni, mind az ásatási leletanyagban megtalálható formák. A korábbi mezolitikus megtelepülési szakaszban, amelynek nyomai a megásott leletanyagban kézzel foghatóak, a lelőhelyre a magkövek már előre megformáltan kerültek. Ez magyarázhatja a viszonylag rosszabb minőségű nyersanyag megmunkálása során keletkező amorf töredékek meglepően alacsony arányát. A felszíni leletanyagban, amely a lelőhely feltételezhetően későbbi szakaszát reprezentálja, a nyersanyag minden előzetes formálás nélkül került a lelőhelyre, ott alakították ki a magköveket, amely jelentős mennyiségű hulladék, töredék felhalmozódásával járt. Az erki mezolitikus eszközök száma nem éri el a 100 darabot. A leletanyagban az eszközök tipológia jellege (szilánkvakaró dominancia, kevés véső, kevés tompított hátú lamella, geometrikus mikrolitok), megoszlása és kőnyersanyag felhasználása nagyon hasonló, az észak-alföldi mezolitikus ipar idősebb, jászberényi fázisába sorolt Jászberény I. és Jászberény IV lelőhelyek leletanyagához.45 Az erki csontanyagban a csordaállatok (Bős, Equus, Cervus elaphus L. szarvastehén) csontjai dominálnak.46 A fauna megoszlás szintén jelentős egyezést mutat Jászberény I. középső mezolitikus lelőhely faunájával. Köszönetnyilvánítás A feltárási munkákban résztvevő kollégák: Bakó Katalin, Bálint Csaba, Berecz Barbara régészek, Farkas Gábor, Gulyás Benedek, Hortobágyi Viktor és Tóth Magdolna régésztechnikusok. A munkákban önkéntes résztvevők: Bata László, Kecskeméti Daniella Zoé, Kerékgyártó Gyula, Papp Julianna és Vargáné Péntek Tímea. Tanyi Sándor gyűjteménykezelő végezte el a geodéziai felmérést. Ritz Henrik a drónfelvételeket készítette el. Hegedűs Anett geográfus, Péntek József Attila független terepkutató és Safranka János a térképeket készítette el. Péntek József Attila a felszíni gyűjtésből és az ásatásból származó pattintott kövek feldolgozásában nagy segítségünkre volt. Gasparik Mihály (Magyar Természettudományi Múzeum) a paleontológiái vizsgálatokat és Dobos Anna (Eszterházy Károly Egyetem) a geomorfológiai vizsgálatokat végezte el. Ezúton is köszönjük szépen a munkájukat. Köszönjük szépen Almádi János tarnaörsi polgármesternek a tulajdonosi hozzájárulását az ásatáshoz. Dr. Domboróczki László régészeti osztályvezetőnek szintén nagy köszönettel tartozunk az elvégzett természettudományos vizsgálatokért és a tervásatás megvalósulásának lehetőségéért. 43 Dobos 2016. 44 Molnár 2015. 45 Kertész 1996b. 36.; Kertész 2002.38. 46 Gasparik 2017. 50
