Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika: Erk 1. mezolitikus lelőhely a Tarna völgyében. Előzetes ásatási eredmények

12. kép 1 3. vésők ( 1. keresztélű véső, 2. sarkos véső, 3. kettős sarkos véső).;

4.9.11. retusált darabok, 8-9. csonkított pengék, 12 24. lamellák és pengék (rajz: Gutay Mónika)

tekintve (11. kép 13.) szokványos, szinte valamennyi leletanyagban fellelhető, többségében szilánkvakaróról van szó. Ezek a formák tipológiailag nem különböznek a jászsági lelőhelyeken előforduló daraboktól, amelyek között szintén a szilánkvakarók dominálnak.28 Kevés a véső, a felszíni leletanyagban egyáltalán nincs, az ásatásból származó leletanyagban is csupán négy, inkább atipikus darab található. ( 12. kép 1 -3.) Az alacsony vésőarány jellemző az észak-alföldi mezolitikus ipar idősebb, jászberényi fázisába sorolt Jászberény I és Jászberény IV lelőhelyek leletanyagára is.29 Nem tekinthetőek kultúrspecifikusnak a leletanyagokban található völgyelések éppúgy, mint a felszíni leletanyagban található csonkítások. (12. kép 7-8.) Kertész Róbert a jászsági süllyedők terület központjában nagyszámú szezonális, ideiglenes megtelepedés nyomát lokalizálta. A Nagyalföld északi részén kimutatott észak-alföldi mezolitikus ipar kronológiája kapcsán, a leletanyagok tipológiai összetétele és a réteg-28 Kertész 1996b. 38. Fig. 6.

29 Kertész 1996b. 36.; Kertész 2002.38.

47