Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
A kötet szerzői
Török Béla 1969-ben született Ozdon. AMiskolci Egyetemen 1993-ban szerzett okleveles kohómérnöki, az egri Eszterházy Károly főiskolán 2004-ben történelem szakos tanár, 2006-ban pedig okleveles történelem szakos bölcsész és tanár egyetemi diplomát. A műszaki tudomány doktora summa cum laude PhD. fokozatát 1999-ben szerezte meg a Miskolci Egyetemen. 1996 és 1999 között tanszéki mérnök a Miskolci Egyetem Vaskohászattani Tanszékén. 1999- től a Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, 2009-ig főállásban, majd tovább folyamatosan másodállásban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2007- 2009 között megbízott oktatóként, majd 2009-2011 között főállásban oktatott. AMiskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán 2007-2010 között megbízott oktatóként, majd 2011-től főállású egyetemi docensként dolgozik. 2017-től a Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézetének igazgatója. Tudományos és szakmai közéleti tevékenység: Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottságának tagja 1993-tól (alelnöke 2015-től). Az MTA Miskolci Területi Bizottsága Anyagtudományi és -technológiai Szakbizottságának titkára 2008- tól, a Metallurgiai Munkabizottság elnöke 2017-től. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Metallurgiai Tudományos Bizottságának tagja 2012-től. A Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportjának (ARGUM) alapítója és vezetője 2011-től. Az International Union of Prehistoric and Protohistoric Sciences (UISPP) vezetőségi tagja, ezen belül az „Archaeometry of Pre- and Protohistoric Inorganic Artifacts, Materials and Technologies” komisszió alapító elnöke 2015-től. A Comité Pour la Sidérurgie Ancienne (CPSA) tagja 2015-től. Az MTA MAB Történettudományi és Néprajzi Szakbizottsága Történettudományi Munkabizottságának tagja 2017-től. Az Archaeometallurgy in Europe Állandó Bizottságának választott tagja 2019-től. Az EU Research Fund for Coal and Steel szakértőjeként pályázatbíráló Brüsszelben 2010-től. Tudományos kutatóként alapvető területe az archeometallurgia, azon belül is a vaskohászat, vasművesség a kezdetektől a középkor végéig. Több tárgy és egyetemi tankönyv formájában először vezette be az archeometallurgia szervezett oktatását a magyar felsőoktatásba a Miskolci Egyetemen. Kutatási eredményeit mintegy 60 hazai és külföldi publikációban és számos nemzetközi szimpóziumon tette közzé. A XVIII. UISPP World Congress archeometriai szekciójának elnöke 2018-ban, illetve az V Archaeometallurgy in Europe nemzetközi konferencia főszervezője 2019-ben. 400
