Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
A kötet szerzői
kai foglalkozik. E vizsgálatok szerves része a fafaj meghatározás (xylotómiai elemzés) is. 2000- től vezeti a Magyar Dendrokronológiai Laboratóriumot. Óraadó tanárként tanít (PPKE, ELTE-TTK, SZTE, MKE) Gutay Mónika Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán 2007-ben régészet főszakon őskoros régészként diplomázott. Szakdolgozatának címe Régészeti lelőhelyek a Zagyva felső folyása mentén, Hatvan-Kisgombos és Pásztó között, Öskőkori lelőhelyek a Mátra déli és délnyugati részén. A szakdolgozat témájához kapcsolódóan 2004-ben kezdte el Heves megyében a terepkutatásokat Kerékgyártó Gyula terepkutatóval a Zagyva, a Mátraalja majd a Tárná mentén. A terepkutatások során közel 300 paleolitikus lelőhelyet/gyűjtési pontot azonosítottak. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál és a Magyar Nemzeti Múzeum Örökségvédelmi Központjánál 2008 és 2011 között a feltárási csoportban feltátásvezető régészként dolgozott. 2013-óta a Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa A terepi kutatásokat azóta is folyamatosan végzi. A Jász Múzeum munkatársával, Gulyás András Zoltán régésszel 2017-ben kezdte el a jászsági, Zagyva menti paleolitikus és mezolitikus lelőhelyek bejárását. 2008-óta 46 régészeti feltáráson vett részt főként ásatásvezető régészként. Tudományos kutatóként az őskoron belül elsősorban a paleolitikus, mezolitikus, neolitikus és vaskori, szkíta lelőhelyeket kutatja és publikálja. Kutatási eredményeit mostanáig 35 előadás prezentációban, poszteren és cikkben mutatta be. Hegyi Andrea 1969-ben született Szegeden, ahol az általános-, a középfokú- és a felsőfokú tanulmányait is végezte. 1992-ben a József Attila Tudományegyetem TIK biológia-kémia tanári szakán középiskolai tanári diplomát szerzett. Szakdolgozatát a JATE Embertani Tanszékén készítette, melynek keretén belül az elhalálozási életkor és a nemmeghatározás lehetőségeit vizsgálta a Szegvár-Oromdűlő területén feltárt csontanyagon. 1992-ben tanársegédi státuszt kapott a JATE Biológiai Szakmódszertanán, ahol azóta is oktatói feladatokat lát el, 2008 óta adjunktusi munkakörben. 2003-ban PhD fokozatot szerzett a biológia doktori iskola keretein belül Dr. Kocsis S. Gábor és Dr. Marcsik Antónia vezetésével. Disszertációjának címe „Akoponya és az axiális váz fejlődési rendellenességeinek gyakorisága avar kori és középkori temetők embertani leletein”. 2003-tól folyamatosan részt vesz az Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén folyó oktató és kutató munkában is, a csontokon megjelenő fejlődési rendellenességek témakörében. Jelenleg köztestületi tag, illetve tagja a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának és a Török Aurél Egyesületnek. Horváth Tünde 1971-ben született Tiszafüreden. 1997-ben végzett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ős- és népvándorláskori régészetből diplomázott. 2005-ben PhD fokozatot szerzett régészetből. 1995-1998 a Magyar Nemzeti Múzeum Dokumentációs és Informatikai Főosztályán tudományos segédmunkatárs, 1998-2001 között a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság, tudományos segédmunkatársa. 2001 -2014 között az 395
