Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Grynaeus András: Késő középkori és kora újkori koporsómaradványok elemzése Dormánd-Hanyi-puszta, Szent Anna-kápolna és Gyöngyös-Gyöngyöspüspöki, Szent János-templom
igyekezett a nagyobb és lehetőleg minél több darabot összeszedni, mindkét lelőhely esetében eredményes vizsgálatokat végezhettünk. A maradványok méretük miatt nem voltak alkalmasak (dendrokronológiai) kormeghatározásra, így csak a xylotómiai elemzést, azaz fafajmeghatározást végezhettünk, mely során sztereo-binokuláris mikroszkóp 18-szoros nagyítása mellett vizsgáltuk a maradványokat. A fafajmeghatározás során megállapíthattuk, hogy a maradványok mindegyike azonos, fenyőkre jellemző szerkezettel rendelkezik. A maradványok mérete és állapota a dormándi minták esetében species pontosságú fafajmeghatározást nem tett lehetővé. A jobb állapotú gyöngyöspüspöki minták esetében meg tudtuk figyelni, hogy gyantajáratot kis számban tartalmaztak az évgyűrűk, valamint a 2. kép Gyöngyös-Gyöngyöspüspöki, Szent János-templom koporsömaradványai (fotó: Tóth Zoltán) korai pászta és a keskeny késői közötti átmenet fokozatos volt. E jegyek alapján fafajukat a lucfenyővel (Picea abies (L.) Karst.) azonosítottuk.1 Középkori és/vagy kora-újkori koporsókon faanyag-meghatározást - tudtommal - nem sokat végeztek hazai anyagon. Laboratóriumunk három helyről vizsgált középkori koporsókat: Jákról1 2 és Pannonhalmáról, melyek a mostani vizsgálathoz hasonlóan fenyőkből 1 Az azonosításhoz a legjobban hozzáférhető magyar szakkönyvet használtuk: Babos Károly: Fafajmeghatározás restaurátorok számára. Budapest, 1994. Léteznek ennél bővebb anyagú látványos, külföldön kiadott, jól használható szakkönyvek is. A legelterjedtebb Schweinburger, Fritz H.: Mikroskopische Holzanatomie. Birmensdorfj 1903.; a legbővebb anyagú nagyon népszerű munka: Schweingruber, Fritz Hans: Anatomie europäischer Hölzer / Anatomy ojEuropean woods. Bern-Stuttgart 1990.; ehhez hasonló magyarországi munkákat Greguss Pál készített az'50-es '60- as években: Greguss Pí\: Xylotomische Bestimmung der heute lebenden Gymnospermen. Budapest, 1955; Greguss Pál: Holzanatomie der europäischen Laubhölzer und Sträucher. Budapest, 1959.; Greguss Pál: Xylotomy of the living cycads. Budapest, 1968.; Greguss Pi\: Xylotomy of the living conifers. Budapest, 1972. 2 Valter Ilona ásatása. 390
