Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Tóth Zoltán: Kora újkori temető Dormánd határában
A koporsók szinte mindegyikében kisebb-nagyobb mértékben dokumentálni lehetett a háncsszerű, vékony famaradványokat. Tehát azonos anyagból készültek a koporsóik a dormándi közösség ezen részének. Grynaeus András a 7. sírból a restaurátorok által felszedett koporsómaradványokat vizsgálta meg. A minták csak fafajmeghatározásra voltak alkalmasak, amely alapján kijelenthetjük, hogy a megvizsgált maradványok mindegyike azonos, fenyőkre jellemző szerkezettel rendelkezett." A csontvázak helyzete A halottakat háton fekve, nyújtott helyzetben helyezték el a sírban. A vázak helyzeténél egyedül a kartartásban voltak különbségek. Az elhunytak közül mindkét kar a test mellett (3., 4., 8/1.), mindkét kar a has/medence tájékára (2., 5., 6., 7., 8/II), bal kar a hasra, jobb kar a mellkasra (l.), bal kar a medencére, jobb kar derékszögben a hasra (9.), jobb kar a hasra, bal a has és a mellkas között, a bordákra (10.) hajlítottan volt. Tehát még 11 személy eltemetésekor is elég sok variáció figyelhető meg a kartartásoknál, amelyeknél nem és/vagy korcsoport szerinti elkülönítést nem lehet létrehozni. Minden esetben a halott rokonainak szellemi háttere határozhatta meg a kartartásoknál is, az elhunytat miként helyezték örök nyugalomra. Szuperpozíciók A sírok több esetben is az egykori, középkori település obj ektumait vágták át vagy azokra ásták rá őket. A2. sír és a IS. objektum, a 4. sír és a 17. objektum, az5. sír és a 19. objektum, valamint a 9. sír és a 13. obj ektum volt szuperpozíciós helyzetben. Mindegyik esetben a sírok vágták át a település obj ektumait. A keltezés leletanyag hiányában mind a négy sírnál nehéz. Azonban a korábbi objektumok kerámiaanyaga alapján egy tágabb post quem időrendet lehet létrehoznunk a síroknál. Azonban a IS. és 19. objektumból minimális, apró - részben a méreteikből adódóan is - jellegtelen edénytöredékek voltak, így keltezésre alkalmatlanok. Homokos-kavicsos soványításuk alapján az Árpád-kor kerámiái közé beillenek, viszont ezen jellegzetességeikkel más korszak kerámiaanyagai közé is besorolhatók lehetnének. A13. objektum betöltésében szürkésbarna színű, homokkal és apró kaviccsal soványított, közepesen vastag falú, díszítetlen, lekerekített peremtöredék (tábla 1.) volt. Ezt a kerámiatípust a 11 -12. században használták. A 17. objektum is alig tartalmazott kerámiaanyagot. Azonban egy szintén apró, de szerencsére fogaskerékmintával díszített töredék már igazolni tudja az Árpád-kori keltezését a gödörnek (7. kép 3). A minta megjelenését Parádi Nándor az érmékkel keltezett edények alapján éppen a Dormándhoz földrajzilag viszonylag közeli andornaktályai lelet miatt 11. század végére - 12. század elejére keltezte.15 16 17 Azonban a fogaskerékminta régiónként akár all. század közepe előtt is megjelenhetett.1' Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján ez a motívum a 12. században és a 13. század első felében is megfigyelhető az edényeken.18 Tehát azon kerámiatöredékek alapján, amelyeket keltezhetünk, látható, hogy a település ezen részét az Árpád-korban használták. Ezért megállapítható, hogy a szuperpozíciók alapján a sírok a késő középkornál nem lehetnek korábbiak. 15 Bővebben lásd Grynaeus 2019.389-392 16 Parádi 1963.223. 17 Pap 2013.251-254. 18 Parádi 1959.44.; Szabó 1975.23. 371
