Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika: Erk 1. mezolitikus lelőhely a Tarna völgyében. Előzetes ásatási eredmények

Jászberény és Jászkisér térségében Epigravettien lelőhelyeket azonosítottak. Jászberény Jászjákóhalma és Alattyán között epipaleolitikus, mezolitikus lelőhelyeket lokalizáltak.2 (2. kép) Jászfelsőszentgyörgy-Szúnyogos lelőhelyen T. Dobosi Viola 1990-ben és 1992-ben végzett feltárásokat.3 Az Epigravettien lelőhely radiokarbon kora 18500+400 év BP.4 Kertész Róbert Jászberény L, Jásztelek I. mezolitikus lelőhelyeken és Jászberény-Nevada-tanya epipaleolitikus lelőhelyen végzett feltárásokat.5 Jásztelek I. lelőhelyen egy kör alaprajzú, félig fölbe mélyített, oszlopvázas szerkezetű sátor maradványa is előkerült.6 Ajászsági észak-alföldi mezolit ipart két fázisra: egy korai mezolitikus jászberényi és egy késő mezolitikus jásztelki fázisra osztotta fel. Jászberény I. lelőhely C rétegére vonatkozóan egy Cepaea vindobonensis kagyló szolgáltatott radiokarbon adatot (8.030+250 év BP (Deb-1666; 813 CpDR - 7.61 ). A mezolitikus kultúrréteget befogadó talaj üledékes karbonátjainak kora pedig 7.350+80 év BP (Deb-2466; 813 CpDB- 10.09) és 7.154+62 évBP (Deb-3155; S13 CpDB - 10.35).7 Kertész Róbert feltételezése szerint a Kárpát-medencében a mezolitikum időszakában két nagyobb, egymástól alapjaiban eltérő kapcsolatrendszerrel bíró kulturális régió különíthető el. A térség északi részén nyugat- és közép-európai (Beuron-Coincy, Sauveterrien, Tisza-völgyi mezolitikum), a térség déli részén pedig balkán-mediterráni (Tardigravettien) kulturális egységek körvonalazhatók. Az észak-alföldi mezolit ipar kulturális kapcsolatok szempontjából a Kárpát-medence északi részén és az ehhez kapcsolódó térségekben mozaikszerűen elterjedő nyugat- és közép-európai kulturális zóna iparaival, a Beuron-Coincy kultúrával, a Sauveterriennel és a Tisza-völgyi mezolitikummal hozható összefüggésbe.8

Akutatások Heves megyében, a Holt-Tarna mentén 2001 -ben kezdődtek el. Béres Sándor, Kerékgyártó Gyula és Péntek József Attila terepkutatók Jászdózsa és Tarnaörs külterületén felszíni gyűjtéseket végeztek. Mikrolitikus pattintott köveket, rézkori kerámiákat és egy zsugorított vázas sírt találtak.9 Domboróczki László és Kertész Róbert régészek 2001-ben azonosították Tarnaörs-Fodor tanya mezolitikus lelőhelyet.10 11 Domboróczki László, Kertész Róbert és Kerékgyártó Gyula a 2001-es terepbejárások során Tarnaörs térségében több mezolitikus, neolitikus és őskori lelőhelyet azonosított.11 (2. kép) Kertész Róbert Tarnaörs-Fodor tanya lelőhelyen 2002 és 2006 között három alkalommal végzett tervásatásokat. 2003-ban a B szonda 2. négyszögében, a 3. bontási szintben egy trapéz kőeszköz és egy microburin is előkerült.12 A trapéz kőeszköz előkerülése révén a feltárt réteg korát késő mezolitikusnak határozta meg. A régészeti leletek mellett egy tűzhelynek azonosított jelenség nyomait is feltárták.13

Kerékgyártó Gyula terepkutatóval 2004-ben kezdtük el a terepbejárásokat. A Zagyva-völgyben és a Mátraalján számos paleolitikus gyűjtési pontot lokalizáltunk. A lelőhelyek

2 TDobosi 1993.1 T.Dobosi 2001.; Kerékgyártó 1996.; Kertész 1996a. 13.; Kertész 2014.

3 TDobosi 1993,2001.

4 Hertelendi 1993.; T.Dobosi-Szántó 2003.

5 Kertész 2002.

6 Kertész 1996a. 19-22.

7 Kertész 1994a. 28.

8 Kertész 2002.

9 Kertész 2005.13.

10 Domboróczki 2001., Domboróczki 2002.; Domboróczki 2004.

11 Domboróczki 2001.; Domboróczki 2004.

12 Kertész 2004., 2005.38-40.; Kertész 2013.

13 Kertész 2005.38.

36