Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Évinger Sándor: Gyöngyösön feltárt Árpád-kori és kora újkori temetkezések embertani vizsgálata

színűséggel nő lehetett. A biológiai életkort csak a csontok általános állapota (a csontállomány „tömörsége”), valamint az ízületi végek szemrevételezése (kopás/használat/leépülés nyomai) útján becsülhettem meg. Véleményem szerint fiatal felnőtt (adultus korcsoportú) lehetett. Az elhunyt vázán patológiás elváltozást nem találtam. A bal sípcsont alapján a kalkulált testmagasság 150,65 cm volt, vagyis az elhunyt igen alacsony termetű lehetett. 20. sír - 2017.1.IS. leltári azonosító Bár erősen töredékes állapotban, de alapvetően megmaradt a csontváz egésze; az egyetlen „szisztematikus” hiány a bal lábszárnál jelentkezett: itt hiányzott a bal sípcsont alsó harmada és a bal láb egésze (egészen biztosan nem sérülés vagy amputáció, hanem inkább bolygatás miatt). Az eltemetett egyén maradványai mellé néhány gyermekcsont (egy felkarcsont tö­redéke és egy sarokcsont töredéke) keveredett. A nemi jellegek alapján a csontváz egy nőhöz tartozott, aki az érett felnőttkorban, a becs­lés alapján 45-60 éves életkora között hunyhatott el. A csontvázon kóros elváltozást nem figyeltem meg. A csigolyákon (elsősorban az alsó gerincszakaszhoz tartozókon) az ízületi elhasználódás kezdeti jelei mutatkoztak ugyan, ám ez a becsült életkor tükrében szinte normális állapotnak mondható. A combcsontból kalkulált testmagasság 157,78 cm. 21. sír - 2017.1.16. leltári azonosító A csontváz a temetőn belül a jobb megtartású egyének közé tartozik. A jobb kar hosszú­csontjai hiányoztak: ezeket a 20. sírból feltárt személy betemetésénél bolygathatták el. Ezt látszik alátámasztani, hogy a kissé hiányos jobb orsócsont elő is került a „20-21. sír felett" feliratú csomagból, vagyis a sír környéki földben heverhetett. Szintén egy korábbi bolyga­táshoz kapcsolódhat, hogy a koponyához tartozó hiányos állkapocs a „19. sír felett” jelzésű, szórvány anyagot tartalmazó csomagból került elő. Hiányzott továbbá mindkét láb (fej), bár a vázak pozíciója alapján ez a jelenség független a 20. sír halottjának betemetésétől. A vizsgálható nemi jellegek alapján az eltemetett személy egy férfi volt, aki az életkor­ra utaló morfológiai tulajdonságai alapján az érett felnőttkor első felében, vagyis 40-50 éves korában halhatott meg. A rekonstruálható (darabjaiból megragasztható) koponyarészek alapján a férfi agy­koponyája felülnézetben ovoid, a homloka meredek, a nyakszirtje ívelt. Az orrüreg alsó peremének alakja anthropin, alveolaris prognathiayz, maxillaris, mandibularis vagy palatina­lis torusa nem volt. A koponyán felvehető néhány méret alapján az agykoponya a legna­gyobb szélességéhez képest közepesen hosszú, míg a homlok középszéles. A homlok­csonton sutura metopica (egy anatómiai variáció, amely az embrionális/csecsemőkori varrat záródásának hiányából fakad) volt megfigyelhető. A csontvázon nem találtam súlyosabb patológiás elváltozást. Említésre méltó a háti szakasz néhány csigolyáján megfigyelhető Schmorl-csomó (legvalószínűbben fokozott fizikai terhe­lés eredménye), valamint a szemüreg tetőrészén látható enyhe fokozatú cribra orbitalia,19 19 19 A cribra orbitalia egy úgynevezett non-specifikus stressz jelző, amely például különböző típusú anémiák, gyulladások vagy fertőzések nyomán egyaránt manifesztálódhat. Nem ritkán olyan folyamatra utal, amely az elhalálozás idején is fennállt. 347

Next

/
Thumbnails
Contents