Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Tóth Zoltán: Honfoglalás kori és templom körüli temető Gyöngyöspüspökin
hasonló időrendi horizonton, a 10-11. századon belül keltezhetjük. A gyermekeket feltételezhetően all. században temették el. A 22. és 31. sírban talált szentképek megerősítik a jelenlegi templommal pontosan megegyező, nyugat-kelet sírok tájolás és a jó állapotban megmaradt koporsómaradványok által is levont következtetést: az eltemetési idejük a 18. században történt, amikor a tárgytípus előfordulása is gyakori a halottak mellékleteként. A kerítőfal külső részén, az 1. szelvényben feltárt temetkezések az Árpád-korra keltezhetők, feltételezhetően döntő többségük a korszak első felére. Az időrendi kérdések eldöntését nehezíti, hogy a korszakra jellemzően kevés leletanyagot találtunk a halottak mellett: 1 darab S-végű hajkarikát és 8 darab gyöngyöt, amelyek ugyanazon nyaklánchoz tartoztak. A sírok betöltéséből szórványosan Árpád-kori egyenes- és hullámvonaldíszes kerámiák kerültek elő, amelyek alátámasztották a korszak meghatározását. A2017-es ásatás alkalmával egyetlen sír (21.) tartozott a honfoglalás kori soros temetőhöz. Azonban a sírgödör kiásása már all. század első felében lehetett, bár még nincsenek információink arra vonatkozóan, a kora Árpád-kori templomot pontosan mikor építhették. A 20. és 21. sír embertani anyagából mintát vettünk radiokarbon kormeghatározáshoz. A 14C eredmény a 20. sírt (HEKAL minta kód: DeA-13362)8 990-1150 cal AD (+ 2ff), a 21. sírt (HEKAL minta kód: DeA-13363) pedig 1020-1160 közé keltezte. A mérési eredmények alapján a két temetkezés keltezéséről az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a 21. sírt 1020 előtt nem ásták ki, viszont a 12. században már nagy valószínűséggel állnia kellett az Árpád-kori templomnak, így vélhetően 1020-1100 között lehetett a temetés, inkább a 10. század első felében. A 20. sírt halottját később temették el a 21. sírhoz képest, ezért a természettudományos vizsgálat adatát 1040/1050-1150 közé - mivel 1020-hoz képest 20-30 évnek minimum el kellett telnie, hogy a 21. sír jelölése már ne látszódjon - tehetjük. A 21. sír halottjának koponyáján jelképes koponyalékelés volt. Ez a szokás a 10. században gyakori a honfoglaló magyaroknál, azonban a kereszténység elterjedése után folyamatosan háttérbe szorult, így a jelképes trepanációk többsége a 11. századvégénél későbbre nem keltezhető. Azonban a 12. századból is még találunk erre példákat.9 A Mátra-vidéken Abasárról ismertek jelképes trepanációk Peterma10 11 és Bolt-tető" lelőhelyekről, amelyek főként 11. századiak. Mindkét abasári temetőben már keresztény - legalább is ilyen módon - eltemetett személyek voltak, akiket a templom körüli felszentelt temetőben helyeztek örök nyugalomra. A 2. szelvény barokk kori rétegsora alatt két kora újkori, feltehetőleg a 18. század közepéről-második feléből származó sír volt. Gyöngyöspüspöki középkori templomáról a pápai tizedjegyzékeken és papjának 1550-es említésén kívül nincs más adatunk. 8 MOLNÁR et al. 2013a. 338-344.; MOLNÁR etal. 2013b. 665-676. 9 Lásd többek között a I. Könyves Kálmánhoz vagy III. Bélához kötött koponyát (Éry et al. 2008. 64.). Az emberi csontokat az 1848-as feltárás régész szakértője, Érdy János III. Bélához kötötte (Érdy 1853. 48.), amely azonosítás mellett (Szabados 2016. 193-204.) és ellen is érveltek szakemberek (Tóth E. 2006. 141-161.; BuzÁs-KovAcs 2017.) régészeti, történeti és antropológiai szempontok alapján. Jelen tanulmány nem próbálja eldönteni a kérdést. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a jelképes trepanálást Kálmánnál még all. század utolsó negyedében is elvégezhették, III. Bélánál pedig mindenképpen a 12. század második felében lehetett a beavatkozás 10 Tóth Z. 2017.; Tóth Z. 2019. 11 Marcsik Antónia embertani vizsgálata alapján. Közöletlen. 333
