Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében

8. Halastó A halastavak és a vízimalmok kiemelten fontos részei voltak a kolostorok közvetlen környe­zetének.48 Veresmart pálos kolostora is rendelkezett halastóval, amely az ún. Csíkos-tó volt. A tavat egykor bővizű forrás táplálta. A tó felesleges vizét pedig a Bene-patakhoz vezették el. A kolostort és a tavat a Bene-patakra merőleges út kötötte össze, amelyhez alkalmazkodott a 18. századi telekosztás a zsellértelkek kiosztásakor. A halastó a pálosok önellátását segítette, csak ritkán kerültek ezek a halak kereskedelmi forgalomba. A halastavak sokfélék lehettek attól függően, tulaj donosaik milyen halakat szerettek volna tartani benne. Az állandóan frissülő vizű tavak alkalmasak keszegek, márnák és más kistestű halak, például pisztrángok tartására. Ezzel szemben többek között azon tavak, amelyek nem kapnak frissvizű utánpótlást és mocsarasabb jellegűek, alkalmasabbak angolnák és compók tartására.49 A veresmarti frissülő vizű halastó volt, ezért elképzelhető, hogy más területeken megfigyelt gyakorlathoz hasonlóan itt is például keszeget vagy pisztrángot tarthattak. Az I. és II. katonai felmérés is már temetőt jelölt ezen a részen. (4. kép) Ezzel szemben a 18. század második felében készült (pl. Szabó Vince, Joannes Grolz) térképek még jelölik a Csíkos-tavat. Arra vonatkozóan nincsenek feljegyzések, hogy a 18. századi közösség - ter­mészetesen az egyház hozzájárulásával - Veresmarton miért az egykori halastó medrében létesítette a temetőt, amelyet napjainkig változatlanul ezen a helyen használnak. Szabad szemmel is jól látható, hogy a sírokat a halastó gátján belül, egy feltöltött talajban alakították ki. A gát oldalától az egykori tó közepe felé mélyül a terület, viszont ebből ki­emelkedik a temető. Elképzelhető, hogy a török időben felhagyott kolostor tava fokozatosan töltődött fel gon­dozás hiányában, a 18. századra pedig már egy mocsaras-lápos tó lehetett. Ennek ellenére kérdés, miért fektetett a közösség energiát a tó feltöltésébe, hogy ott temetőt létesítsenek? A szinte egyutcás településen, a völgyben temetőt kialakítani nehezen lehetett volna, viszont a település északi része - a tó környéke - az egyik legmagasabb pontja ennek a te­rületnek. Ott kizárólag a kavicsos-köves talaj okozhatott volna nehézségeket a sírok kiásá­sakor - mivel nem mindenkit egy időben temettek el, ezért a kezdeti időszakban csak pár sírgödröt kellett volna kialakítaniuk -, viszont ezzel szemben nagyobb munka egy tó feltöl­tése. Kétségtelenül a halastó temetőnek kiválasztását a pálos tevékenység kontinuitásaként értelmezhették a 18. században, amely területet jól körülhatárolt a halastó gátja. Kivitelezés szempontjából az egykori forrást - amely táplálta a halastavat - eltorlaszolták, a tavat pedig lecsapolhatták a Bene-patakba futó árkon keresztül. Az almárvölgyi kolostor északnyugati részéhez egy halastó kapcsolódott, amelynek gát­szerkezete napjainkban is jól kivehető.50 9. Vízimalmok A Mátra kedvező vízrajzi adottságai által Gyöngyös környékén jelentős volt a malomipar az Árpád-kor végétől egészen a 18. század végéig - 19. század elejéig. A malmok nemcsak a Mátraaljának településeit, hanem az Alföld északi peremének, főként a Jászság szükség-48 Laszlovszky 2004.342. 49 Ferenczi 2008.350. 50 Fodor 1992.172. 317

Next

/
Thumbnails
Contents