Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
náltak az elhagyott kőépületek, viszont Veresmarton tisztelet övezte a pálos hagyományokat (lásd halastó-temető), valamint a templom felépítését többször is tervezték a 18-19. században. Ezért elképzelhető, a mai templom alapjai - még, ha részben is - alkalmazkodnak az egykori pálos templomhoz. A hipotézist régészeti feltárás során lehetne igazolni vagy cáfolni. Almárvölgyben a kolostor gótikus temploma alatt egy korábbi, más anyagú és szerkezetű épület került elő, amely kisebb méretű és egyenes szentélyzáródású volt. (3. kép) A korai templom a korábban itt élt remeteközösség használatára, összefogására épülhetett. A gótikus, sokszögzáródásos szentélyű templom és kolostor építési ideje az alapítás idejére, a 14. század közepére tehető.16 * Néhány kolostor létszámáról rendelkezünk csak írott forrásokkal. Ezek hiányában a templom kórusának nagyságából lehet következtetni a szerzetesek számára is, abban az esetben, amikor volt régészeti feltárás. Kizárólag pár kolostor létszáma felelt meg a törvényes konventlétszámnak, a 10-12 főnek.1' Az előírt konventlétszámnak eleget tehetett az almárvölgyi kolostor.16 17 18 Veresmartról nem rendelkezünk információval. 2. Gazdasági épületek Veresmarton gazdasági épületekről írott vagy régészeti forrással sem rendelkezünk. Az I. és II. katonai felmérés alapján elképzelhető, hogy a kolostortól keletre, a halastóhoz vezető út másik oldalán lehettek ezek az épületek. (4. kép) A 18. és 19. századi településszerkezet telekosztása ugyanis ezt a területet nem érintette. Ezt a részt kihagyták a Bene-patak folyását követő, Benepuszta19 és Sár településeket összekötő útszakaszra merőleges zsellértelkek kiosztásánál. Ezért itt már korábban felépített épületeknek kellett állnia, amelyhez alkalmazkodtak Veresmart betelepítésekor. Az mindkét felmérésnél megfigyelhető, hogy néhány hosszabb, téglalap alakú 4. kép Rálosvörösmart az I. és II. Katonai Felmérésen. 1.1. Katonai felmérés (1763-1787). 2. II. Katonai Felmérés (1806-1869) (Jelmagyarázat: Kakolostor, G.=Gazdasági épület, H.=Halastó) 16 Fodor 1992.171-173. 17 Romhányi 2008.291. 18 Romhányi 2010.156. 19 Mátrafüred több néven is megtalálható az okleveles forrásokban. Az Árpád-korban a „Bene, a késő középkor - kora újkortól kezdődően pedig elsősorban „Benepuszta” a település neve. 310
