Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
Dudás Dorina - Tóth Zoltán PÁLOSOK GAZDÁLKODÁSA HEVES MEGYÉBEN Előzmények1 Heves megye jelenlegi közigazgatási határain belül, a Dobó István Vármúzeum gyűjtőköréhez kettő pálos rendi kolostor tartozik: Veresmart (ma Pálosvörösmart) és Almárvölgy (ma Felnémet-Almár) kolostora (l. kép). Veresmart nemesi alapítású, ezzel szemben Almárvölgy szerzetesi közösségének kialakítása II. (Dörögdi) Miklós egri püspök személyéhez és tevékenységéhez kapcsolódott. A régió az Északi-középhegység része, Veresmart a Mátra déli lábánál, Almár pedig a Bükk nyugati oldalán fekszik. A pálos rend kezdetei egyértelműen a remeteséghez köthetők, ezért a legkorábbi kolostorok szerzetesei ezen személet alapján választották ki lakhelyüket. A középhegységek völgyei, vízforrások melletti részei jelentették azt a környezetet, amely biztosította a remetéknek vagy a belőlük szerveződött közösségnek az elvonultsághoz szükséges adottságokat. Ezzel együtt nem voltak annyira távol a településektől sem, hogy a kapcsolatot meg kellett volna azokkal szakítaniuk.1 2 A kolostorok rövid története Az Aba nemzetségbeli Csobánka három unokája, Péter fia Pál, valamint János fiai Sámuel és Dávid 1304-ben benei birtokuk Veresmart nevű részét átengedték az ott lakó remetéknek, hogy ők a korábbi kápolnájukat meg tudják újítani és helyén kolostort építsenek.3 A kolostoralapító oklevelében Lajos pap, a visontai Szent Kereszt Egyház vezetője is megtalálható.4 Nem tudni pontosan, neki milyen szerepe volt az alapításban.5 A14. században az Egri Egyházmegye területén gyakoriak voltak a főúri vagy főpapi alapítású kolostorok. Ezzel szemben más területeken inkább a köznemesekhez kapcsolódott az alapítás. A táj energetikai tényezők kedvezőek az Egri Egyházmegyében, pl. az erdős, hegyvidéki, ritkán lakott és gazdálkodásra alkalmas területek miatt.6 A pálos rend legkorábbi kolostora az Egri Egyházmegye területén a veresmarti. Tényleges alapítás valószínűleg nem történt, csak tudomásul vette az egyház a remeték/szerzetesek tevékenységét, valamint engedélyezték a pálos életmódot. Ezért pontosan nem tudhatjuk - régészeti kutatások hiányában -, mikor kezdődött a remeteközösség élete Veresmart határában. A 13-14. században több példát találhatunk arra a középkori Magyar Királyság határain belül is, hogy már meglévő remeteközösséghez kapcsolódott a pálos kolostor alapítása. Többek között Bertalan pécsi püspök az üreghegyi (ma Szentjakab)7 és Boldog Özséb a keresz1 Veresmart kolostorának tájrégészeti kutatásait részletesebben lásd Dudás-Tóth-Herschman 2019. 2 Laszlovszky 2004.342. 3 Guzsik 2003.63. 4 Uo. 63. „Ludovicus sacerdos, rector ecclesiae Sanctae Crucis de Wyzon ta” 5 Uo. 63. 6 Uo. 106. 7 Uo. 29-31. 307
