Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Marcsik Antónia - Hegyi Andrea: Kisköre-Pap-tanya lelőhelyről származó humán csontvázanyag ismertetése
típusösszetételében domináns a színid, a szajáni és valamivel kisebb esetszámot a belső-ázsiai típus képvisel.28 Ezzel kapcsolatban említhetjük, hogy Nagyréde-Ragyogópart területén feltárt temető embertani anyagában a 10 egyénből 7 koponya mutatott tisztán mongolid jellegeket. Két koponyánál keverednek a mongolid és europid (cromagnoid, turanid) vonások, míg egy férfi tisztán europid (cromagnoid) jellegű.29 így, - a fenti tényeknek megfelelően - a kiskörei anyagban meglévő mongolid elemek jelenléte nem meglepő. Az avar anyagban a patológiás elváltozások közül a csonttuberculosis ismert jelenség szinte valamennyi nagyobb földrajzi területről, főleg azonban a Duna-Tisza közi lelőhelyek anyagából. Az Alföld területéről származó történeti embertani anyagban a diagnosztizált csont-ízületi tuberculosisos esetek jelentős részét korábbi összefoglaló tanulmányok, illetve esetbemutató közlemények már ismertették. A kutatások következtében a megbetegedés esetszáma jelentősen emelkedett,30 így a kiskörei - bár feltételes - csigolyatuberculosis eset szintén nem meglepő. Nasopalatinalis ciszta előfordulásának leírása nem szerepel a történeti embertani irodalomban. Ez a jelenség a szájüreg leggyakoribb nem-odontogén jellegű cisztája, melyet Meyer írt le először 1914-ben.31 Ezek a fajta ciszták az arc embrionális fejlődése közben keletkeznek. Az arcnyúlványok egyesülésekor előfordulhat, hogy azokközé hám maradványok ágyazódnak be az orr-szájpad vezeték fel nem szívódott hámsejtjeiből.32 Ezekből alakul ki lassan, legtöbbször tünetmentesen. Az embrionális életben történő hibás fejlődés oka tisztázatlan: lehet trauma, fertőzés vagy okozhatja a nyálmirigyek spontán burjánzása is.33 Előfordulási gyakorisága az élő népességnél alacsony, 0,196-2,296 közötti.34 E ténynek megfelelően szükségesnek tartottuk, hogy anyagunkból bemutassuk ezt a ritka fejlődési rendellenességet. Összefoglalás A régészeti megfigyelések szerint a lelőhelyről előkerült gepida sírok a kora avar korra datálhatok. A két értékelhető gepida egyén koponyája j ól illeszkedik a káli és a tiszagyendai anyaghoz. Az avar kori csontvázanyagból 6 gyermek és fiatal életkorcsoportú, valamint 33 felnőtt csontváza ( 14 férfi, 19 nő) állt a vizsgálat rendelkezésére. Taxonómiai csoportosítás szerint uralkodó az europid jelleg együttes (brachykrania túlsúlyával), ezen kívül négy koponya a mongolid nagy csoportba sorolható. Meg kell említenünk, hogy az europid komponens mellett több koponyán kisebb-nagyobb arányban mongolid jellegvariánsok is előfordulnak. Egy női koponya enyhén torzított és további két koponyán feltételezhetjük a torzítás hatását. A patológiás esetek száma kevés és általában nem mutatnak súlyosabb kórképet (osteoarthritis, cribra orbitalia). Említésre méltó egy férfi maxillájának az elváltozása, amely egy fejlődési rendellenességre (nasopalatinalis ciszta) vezethető vissza. A csigolyatuberculosis kezdeti fázisa feltételezhető egy egyénnél. A fogak poszt mortális vesztesége nagy, a meglé-28 Marcsik-Molnár 2019. (Az újabb kutatások és lelőhelyek tükrében az europid és a mongolid típusok százalékaránya elsősorban a késői avar korra vonatkozik.) 29 Marcsik-Hegyi2019. 30 Marcsik et al. 2007.243-255 31 Meyer 1914. 32 Swanson et al. 1991. 33 Preumal2013. 34 Barros dal. 2018. 275
