Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Évinger Sándor: Petőfibányán feltárt avar kori temetkezések embertani vizsgálata
tett nő a maga korában is meglehetősen alacsony termetűnek számított. Patológia: Az elhunytnak fogzománc hypoplasiaja volt, amely gyermekkori lázas megbetegedések, vitaminhiányos vagy éhezéssel járó periódusok jelzője lehet. A fogstátusza sem volt túl hízelgő: a 18 vizsgálható fogból hat volt szuvas (viszont mindössze egy ante mortem fogvesztése volt), s ezekhez összesen négy fogágyi tályog társult, melyek minden bizonnyal megkeserítették az életét. Az utolsó ágyéki csigolyán spondylolysist figyeltem meg (3. kép).15 Szórvány csontleletek Abban a csomagban, amely az 1. sír koponyáját is tartalmazta, több régészeti tárgylelet (cseréptöredékek és vasszegek) és állatcsont mellett szórvány jellegű embercsontok is hevertek. Ezek tételesen: egy felnőtt jobb lapocka, felnőtt keresztcsont, jobb sarokcsont és csípőlapát töredéke, felnőtt összetartozó jobb és bal kulcscsont, csigolyák, bordák, egy lábközép- és kézközépcsont, felnőtt bal sípcsont alsó fele, felnőtt összetartozó jobb orsócsont és singcsont csukló felőli vég, valamint egy gyermek sípcsont alsó fele. Ezek legkevesebb három személyhez (kettő felnőtthöz és egy gyermekhez) tartoztak. Sírhoz rendelésük nem lehetséges, önmagukban csak nagyon kis részt reprezentálhatnak egy-egy csontvázból, s számottevőbb patológiás elváltozást vagy különleges anatómiai variációt sem figyeltem meg rajtuk. Összefoglalás Petőfibányán, az Iskola utca 5. szám alatt 1974-ben négy avar kori sírt tártak fel. Az emberi csontanyag vizsgálatára 2015-ben került sor a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. Ennek első lépése a vázrészek beazonosítása volt, ugyanis azok jelöletlen csomagokban érkeztek. A sírrajzokkal történt összevetés után azonosíthatóvá vált az 1. sír koponyája, valamint a 2. és 3. sír csontváza. Az 1. sír postcranialis váza, valamint a 4. sír csontváza hiányzott. A fentieken kívül a csomagokból még néhány állatcsont és tárgylelet, valamint legkevesebb három ember szórvány jellegű csonttöredékei kerültek elő. A három vizsgálható csontváz egy infans I. korcsoportú gyermekhez, valamint két felnőtt nőhöz tartozott. Traumás sérülést, súlyosabb kóros elváltozást vagy különleges anatómiai variációt egyikükön sem találtam. Mindkét nő a brachykran (rövidfejű) europidok közé sorolható. 15 A (teljes, kétoldali) spondylolysis esetén a csigolya teste és hátsó íve nincs összenőve, hanem látszólag ízületesen kapcsolódik egymáshoz. Ezt fejlődési rendellenesség, traumás csigolyatörés és a csigolyaív fáradásos törése egyaránt okozhatja. Utóbbi az életmóddal (folyamatos, nagy terhelés) függ össze, és a manapság előforduló esetek közül is ez a leggyakoribb kiváltó ok. A spondylolysis sokszor tünetmentes, nem jár fájdalommal, elsősorban azért, mert a gerinc szalagjai erősen fogják a csigolyákat. Ugyanakkor csökkenti a gerinc stabilitását, és ha el tud mozdulni a csigolyatest vagy az ív, akkor az fájdalmat vagy egyéb problémákat is okozhat. 3. kép 3. sír: kétoldali spondylolysis az 5. ágyéki csigolyán 261
