Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Marcsik Antónia - Hegyi Andrea: Nagyréde, Ragyogó-part lelőhely avar korából származó humán csontvázanyag ismertetése
riában jelentős a mongolid csoport.5 Ez jelenti egyben a tulajdonképpeni mongolidokat, az europid jelleg együttessel rendelkező mongolidokat, és azt a néhány koponyát, amelyeken kisebb-nagyobb gyakoriságban jelen vannak a mongolidok variánsai. Természetesen, a szériában megfigyelhető az europid komponens is. A taxonómiai analízis eredményét a 4. táblázat mutatja. Két női koponya széles arcú (szajáni-x típusú), három férfi koponya töredékein (két esetben mandibulán) felismerhető a mongolid jellegzetesség, továbbá három férfinél, egy nőnél a mongolid vonások mellett az europid (cromagnoid) forma kisebb nagyobb aránya is jellegzetes (a 15. sír turanid típusú), és határozottan europid három koponya, a 4., a 96 és a 10. sírszámú (ez utóbbi robusztus cromagnoid-A típus). Patológiai elemzés Az 5. táblázat a patológiás eseteket mutatja nozológiai egységek szerint. Az osteoarthritises megbetegedések közül említjük a gerinc degeneratív elváltozását (degeneratív spondylosis), ami a csigolyák közötti porc kopásának következtében kialakult morfológiai elváltozás. Megjelenése gyakran együtt jár gyulladásos folyamatokkal is (spondylitis). Anyagunkban három férfi és egy nő csigolyáin észlelhető. Mindkét nem esetében a maturus korcsoportban elhalálozott egyéneknél a leggyakoribb. Lokalizációját tekintve a lumbalis-thoracalis-cervicalis gyakorisági sorrend állapítható meg, leggyakoribb a lumbalis szakaszon. Általában közepes fokozatú, azonban a 15. férfinél két háti, a 6. nőnél két nyaki csigolya összenövése figyelhető meg a degeneratív spondylosist követő újcsontképződés következtében. A tulajdonképpeni osteoarthrosisos megbetegedések a gerincre lokalizálódott degeneratív elváltozásoktól lokalizációjuk szerint elkülöníthető arthrosisok (extravertebralis arthrosisok). A széria férfi egyénei közül három, a nők közül egynél alakult lei, a váll-, a térd- és a csípőízületben, valamint a lábtő csontjai között. A traumás elváltozásokhoz sorolt törések száma nagyon kevés. Egy férfinél borda, egynél az 5. lumbális csigolya kompressziós törése figyelhető meg. Ugyancsak a traumás elváltozásokhoz sorolható a csigolyaív szakadása (spondylolysis), anyagunkban egy férfinél, a 4. lumbalis csigolyán észlelhető. A jelenség etiológiai tényezője un. kifáradásos törés. A csontok gyulladásai általában a csontvelőben (osteomyelitis) vagy a csonthártyában (periostitis) kezdődnek, gennykeltő baktériumok vagy sérülés következtében, illetve egyéb megbetegedések kísérő jelenségeként. A szériában periostitis a férfiak hosszúcsontjain egészen enyhe megjelenésben figyelhető meg, valószínűleg traumás vagy mikrotraumás hatásra alakult ki. A 4. sír juvenis egyénnél a mandibula ágának belső felszínén rárakódásos periostitis alakult ki, feltehetőleg a molaris fogak megbetegedésével kapcsolatos. Két férfi koponyatetőjének morfológiai jellegzetessége idiopatikus eredetű gyulladásra enged következtetni, a nő esetében az elváltozás összefüggésben lehetett egy anyagcsere megbetegedéssel. Erre utal a koponyatető hyperostosisa, és femurjának görbülete is. Non-specifikus/ specifikus fertőzéses megbetegedése lehetett egy férfi sacroiliacalis ízületének. Nem tartozik a patológiás elváltozásokhoz, de ebben a fejezetben említjük meg az entesopathia (az adott csontfelszín hypertrophiája) előfordulását az izomtapadási, eredési 5 A vizsgálatot megnehezítette a koponya hiányos megtartása, így az egyes típusok megállapításától (három eset kivételével) el kellett tekinteni. 6 A4, táblázatban a4. és a 9. sírszámú az 1967-es ásatásból, a többi az 1980-as ásatásból származik. 244
