Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Évinger Sándor: Viszneken feltárt avar kori temetkezések embertani vizsgálata
nem határozható területére vagy területeire vezethetnek vissza. Az eltemetettek nagy része azonban nem tisztán mongolid, általános közöttük az europid típusjegyek előfordulása is, bár ezek a vizsgált koponyákon többnyire csak szerény mértékben, mozaikosan jelentkeztek. Mindez arra utal, hogy a mongolid alapkomponensű népesség (valahol, valamikor) europidokkal is keveredett. Ám ez a keveredés csekély mértékű lehetett, amely nem változtatta meg jelentősen az eredeti arculatukat, csupán színesítette azt. A Visznekhez relatíve közel eső, embertanilag is feldolgozott Kárpát-medencei késő avar kori szériáktól (például Alattyán-Tulát;22 Jánoshida-Tótkérpuszta;23 Jászberény-Disznózug;24 Tiszaderzs;25 Zagyvarékas26) a taxonómiai kép alapján a viszneki népesség egyértelműen elkülönül. A fentebb említett lelőhelyekre temetkezők ugyanis jellemzően az europid formakörbe tartoztak, mongolid típusjegyek csak mozaikos beütéssel és kis számban fordultak elő közöttük. A Visznek-Szennyvíztároló lelőhelyre temetkezők tehát egy olyan mongolid bázisú közösséget alkothattak, amely vélhetőleg„etnikailag” is elkülönült a környezetétől. Ilyen kis mongolid közösségek elszórtan mindenfelé megtalálhatók voltak az avar szállásterületeken, azonban népesebb csoportjaik inkább csak a Duna-Tisza közéről és a Dunántúl északi sávjárói ismertek.27 Mindezek alapján a Visznek-Szennyvíztároló népessége (közvetlenebb) eredetére két főbb „elképzelés-magot” vetnék fel. Az első szerint egy, a Kárpát-medencébe az avar kor második felében „frissen” érkezett népesség egy kisebb csoportját tisztelhetjük bennük. Ez esetben a dominánsan jelentkező mongolid karakter nem csupán a feltételezett földrajzi eredetükre (kiindulópontjukra) utal, de jelzi azt is, hogy a temető megnyitása a letelepedésük idejére tehető, és „nem volt még idejük” beolvadni a helyi, alapvetően europid karakterű népességbe. A második lehetőség szerint a kora avar korban érkező néptömeg egy eredetileg zömében a délebbi (dél-alföldi) területeken letelepedő, belső/kelet-ázsiai eredetű, embertanilag javarészt mongolid és europo-mongolid típusú, a helyi europid karakterű „alapnépességgel” csak elhanyagolható mértékben keveredő, attól e tekintetben elszigetelődő és ezért embertani arculatát generációkon keresztül jól megőrző csoportjának/csoportjainak egyik, a késő avar kort megért kis közösségét ismerhetjük fel a Visznek-Szennyvíztároló népében. Termet A férfiak átlagos termete 159,3 cm, a nőké 153,7 cm volt. Ezek az értékek jócskán elmaradnak az avar kori Kárpát-medencére jellemző átlagtól28 (férfiak: 167,7 cm, nők: 157,4 cm). A szérián belül mindössze 7 egyén (4 férfi és 3 nő) hosszúcsontjai bizonyultak alkalmasnak a testmagasság kiszámítására, vagyis az elemszám nagyon alacsony volt. Ezért a testmagasság átlagértékek inkább csak tájékoztató jellegűnek tekinthetők. Ugyanakkor a kis elemszám ellenére sem tekinthetjük csupán a véletlen játékának az eredményt. Ha megnézzük a 7 egyén testmagasság adatait (ezek a 10. táblázatban is szerepelnek) világosan kitűnik, hogy egyetlen nő kivételével (9. sír; 161,0 cm; termetkategória: magas) valamennyien alacsony vagy 22 Wenger 1957. 23 Wenger 1953. 24 Hajdú 2009. 25 Lebzelter 1957. 26 LiptAk 1956. 27 Éry 1994. 28 Éry 1998. 202
