Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Bálint Csaba - Soós Eszter - Török Béla: Előzetes jelentés Andornaktálya-Kis-rét-dűlő hun kori lelőhelyről
A vastárgyak nagy része késekhez tartozó töredék lehetett, az egyéb darabok közül kiemelkedik egy vas kalapácsfej, mely a korszakban viszonylag ritka leletnek számít. Vaskalapács A vas kalapácsfej a lelőhely déli felén található, 152. számú méhkas alakú tárolóverem egyetlen lelete volt, a gödör felszínétől számítva 48 cm mélyen került elő. A szerszám 20 cm hosszú, 7x6 cm átmetszetű, súlya 3272 gramm. Nyéllyuka kerek, 3 cm átmérőjű. Mindkét vége egy-egy téglalap alakú, ellentett irányú munkafelületben végződik. ( 8. kép 1 -2.) Súlya alapján a tárgy a kétkezes, ráverő kalapácsok típusához tartozik. Ezeket a szerszámokat kovácsoláshoz, vagy kőbányászáshoz is használhatták. Legközelebbi formai párhuzamai késő római provinciális környezetből ismertek, mint a Keszthely-fenékpusztai erőd vagy a baranyai cserdi villagazdaság területe.33 Közös kutatómunka keretében lehetőség nyílt a vaskalapács archeometallurgiai vizsgálatára, melyet a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportjának (ARGUM) tagjai végeztek el.34 Atárgy egyik sarkáról mintát vágtunk le (8. kép 2.), amelyet csiszolás, polírozás és maratás után Zeiss AxioVision Imager típusú optikai mikroszkóppal (OM) vizsgáltunk. 9. kép Az optikai mikroszkópos képek (8. kép 3., 9. kép) alapján az anyag alapvetően összekovácsolt ferrites és ferrit-perlites részekből áll. A zárványok sora kirajzolja, hogy hol vannak a réteghatárok. Ez a szerkezet melegkovácsolás eredménye lehet. Nagyon hasonlít ahhoz, amit kis karbontartalmú, kora középkori vastárgyak vizsgálatánál esetenként megfigyelhetünk.35 Valószínűleg steadit (vas-foszfid és vas eutektikuma) is van a fémben, bár csak a teljes csiszolat bal felső sarkában található. Melegtörékenységet okozó hatása összességében nem veszélyeztette, nem nehezítette a tárgy elkészítését. Ez is mutatja, hogy több darabot kovácsoltak össze eggyé. A mikroszerkezetből ítélve a tárgy lehet (kora) középkori. A csiszolat felszínén Oxford X-MET 8000 Expert mobil röntgen fluoreszcens spektrométerrel (ED-XRF) két mérést végeztünk: (Wt%) I. Fe: 99.41; Si:0.22; Zn:0.17; Sn:0.07; P:0.04 II. Fe: 99.19; Si:0.31; Zn:0.22; SmO.lO; P:0.05 A karbon-tartalmat ezzel a készülékkel nem lehet mérni, a szilícium-tartalomnál közrejátszhatnak a salakzárványok is. A csiszolatról EDAX energiadiszperzív mikroszondával felszerelt, Zeiss EVŐ MA10 típusú elektronmikroszkóppal SEM-képeket és EDS-spektrumokat is készítettünk. A SEM-EDS vizsgálat is igen alacsony karbon-tartalmú (a szövetszerkezet alapján mintegy 0.1-0.2 tömeg% lehet az átlagos karbon-tartalom, de ezt az EDS sem méri), tehát alapvetően ferrites, ötvözetlen lágyvasról tanúskodik. A 10/a. képről készült spektrum gyakorlatilag csak vasat mutatott. Az elszórtan található perlit - vas-karbid (cementit) és minimális karbontartalmú vas (ferrit) eutektoidja - szemcsék rendszerint összetöredezettek. A zárványok és kisebb üregek jellegzetes, alakítás irányának hatására való elhelyezkedései is arról 33 Rupnik 2014. 28-30, kát. 43, kát. 46, 89-90. tábla. A Baranya megyei cserdi villagazdaság területén előkerült, nagyméretű kalapácsfejtől pár méterre kőhasító ékek is napvilágot láttak egy későbbi fémkeresős kutatás alkalmával (Szabó Máté szóbeli közlése és lásd: Szabó et al. 2014.; Szabó et al. 2016.6., 7-8. kép.) 34 A kutatócsoport vezetője: Dr. Török Béla (XRF vizsgálatok). Az optikai mikroszkópos vizsgálatokat Dr. Barkóczy Péter, a SEM-EDS vizsgálatokat Kovács Árpád végezte. 35 Török-Kovács 2011.; Török et al. 2017.262-264.; Török et al. 2018.195. 183 i i
