Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Bálint Csaba - Soós Eszter - Török Béla: Előzetes jelentés Andornaktálya-Kis-rét-dűlő hun kori lelőhelyről
Bálint Csaba - Soós Eszter - Török Béla ELŐZETES JELENTÉS ANDORNAKTÁLYA-KIS-RÉT-DÜLŐ HUN KORI LELŐHELYRŐL A Heves megyei Andornaktálya település délnyugati határában egy hun korra (Kr. u. 5. század) keltezhető településrészletet tártak fel az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai 2017 késő tavaszán. A lelőhelyen egy földbe mélyített épület és a hozzá tartozó gödrök, felszíni építmények kerültek napvilágra, melyek gazdag leletanyaga számos új adattal egészíti ki a hun korszak településeiről alkotott képünket. A lelőhely és a feltárás bemutatása A megelőző feltárásra a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából került sor, az M3 autópálya és Eger közötti M25 autóút északi gyorsforgalmi szakasza és az Egert elkerülő K2 bekötőút építési munkálatait megelőzően. A lelőhely Andornaktályától délnyugatra, az Eger-Füzesabony vasútvonaltól közvetlenül nyugatra, a szőlőkbe vezető műút déli oldalán a domboldalban, valamint északi oldalán, az erdős bevágáson túl, a dombtetőn helyezkedik el.1 ( 1. kép 2.) A lankás dombhátak természetföldrajzi szempontból az Egri-Bükkaljához tartoznak, mely az Északi-középhegység és az Alföld átmeneti zónája. A történeti korokban a tájat erdőssztyepp-erdők boríthatták. Az alacsony reliefű hegységelőtéri dombságot a Tiszához futó, észak-dél folyású patakok és vízfolyások szabdalják, mint például a Bükkből eredő Eger-patak.1 2 Nyugati partján, árvizek által nem érintett magasságban helyezkedik el Andornaktálya-Kisrét-dűlő lelőhely, (l.kép 1.) A lelőhely 2015-ben került azonosításra. 2016-ban Kovács Katalin (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) végzett terepbejárást a területen. Ugyanezen év júliusában történt próbafeltárás Gallina Zsolt (Ásatárs Kit.) vezetésével, melynek során 7 régészeti jelenség, gödrök kerültek azonosításra és kibontásra. 2017 májusában 12.030 m2 nagyságú lehumuszolt felületen kezdődtek meg a megelőző feltárás régészeti munkálatai, melyet az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai végeztek el.3 A feltárási terület északi felén napraforgó- és búzatermesztés, déli felén pedig szőlőművelés folyt. A mezőgazdasági tevékenység a régészeti rétegeket csak kis mértékben bolygatta meg. 1 Lelőhely nyilvántartási azonosító: 91037. 2 Dövényi 2010.748-749. 3 A feltárás vezetője Bálint Csaba volt, munkatársként Valasek Enikő (régész), Bak Sándor (régésztechnikus), Bíró László (régésztechnikus), Kakuk Balázs (régésztechnikus), Kron Csaba (régésztechnikus) dolgoztak az ásatáson. A geodéziai felmérést Tanyi Sándor geodéta végezte el. A leletek restaurálását Oláh Nikolett és Vincze Erika végezték el, a tárgyrajzokat Bakos Réka és Bíró László, a tárgyfotókat pedig Szinok Gábor készítette. Ez úton is szeretnénk köszönetét mondani munkájukért a feltáráson részt vett és a további leletfeldolgozási munkálatokban segítséget nyújtó kollégáknak, valamint az Ásatárs Kft. munkatársainak. 169
