Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika - Gasparik Mihály: A Pes-Kő-barlang leletmentő feltárása

halmokat figyeltük meg. Szolyák Péter történész, barlangász (HÓM) segítségével megkerestük Vértes László és Hír János szelvényének a helyét. A barlang hátsó részén a 18-as négyzettől kitűztük a Kadic Ottokár féle főtengelyt.

A2-es szelvényt a 24-es számú négyzettől délre 1,4 m és keletre 1 m szélességben nyitottuk meg. (3. kép) A szelvényben 2 m és 2,5 m mélységig mélyültünk. Nem értük el a szálkőzetet. A világítást a barlangon kívül elhelyezett aggregátorra rákötött izzók segítségével biztosítottuk. A szelvénytől keletre már a helyszíni szemle során is egy cseppkőréteggel bevont tűzhelyet figyeltünk meg faszenekkel és őskori kerámiákkal. A cseppkőréteggel körbezárt tűzhelyet nagyobb kövekkel alátámasztottuk. A barlangon kívül, a sziklák nyugati és keleti oldalán egy-egy bemérési pontot helyeztünk el. Ezenkívül a barlangon belül 4 fix pontot és a 2-es szelvény A, B pontjait jelöltük ki. A barlang falában szögeket nem hagyhattunk, ezért a műanyag tiplik maradtak a kijelölt pontok helyén. A 2-es szelvényben az északi és nyugati metszetprofilokat megtisztítottuk és dokumentáltuk. A metszetprofilokról több részletfotót és metszetrajzokat készítettünk. (6-7. kép) A szelvényből kibontott, feltételezhetőn még bolygatott üledékrétegeket szitán átrostáltuk és a belük előkerült csontleleteket elcsomagoltuk a bontási mélység adatokkal feltüntetve. Viszonylag elég sok csont és kerámia töredék került elő. Az északi és a nyugati metszetprofil közelében elértük az általunk bolygatatlannak feltételezett üledékrétegeket. Az üledékrétegeket most már 10 cm-enként bontottuk, szitáltuk és a belőlük előkerült leleteket is ennek megfelelően csomagoltuk el. A bontásnál a rétegből előkerült leleteket az A ponthoz viszonyítva x, y és z mérési adatokkal vettük fel. A vízszintes vonalunkhoz képest 114 cm mélyről 1 db emberi koponya töredéke látott napvilágot. (9. kép) Az északi és a nyugati metszetprofilban 6 üledékréteget különítettünk el. A metszetprofilok üledékrétegei nem teljesen egyeztek meg egymással. A nyugati metszetprofilban a 4-es üledékréteg hiányzott, illetve volt egy 7-es üledékréteg, mely az 1-es és a 2-es üledékrétegeknek a keveréke lehetett. Az északi metszetprofil rétegeiből, a rétegváltások határán szedimentológiai mintákat vettünk. Ugyanebből a profilból 10 cm-enként a finom üledék rétegtani vizsgálatokhoz iszapolás céljából mintákat gyűjtöttünk. A 2-es szelvény északi metszetprofiljában a fentről lefelé haladva megfigyelt üledékrétegek: legfelül modernkori, recens tűzhelymaradvány, 1.0-40 cm között világos árnyalatú, főleg laza szerkezetű, csontokkal és őskori kerámiákkal kevert réteg, főként 4x4 cm-es vagy annál kisebb kövekkel sűrűn keveredve, 2. 40-70 cm között szürke színű, porózus réteg, ugyanaz, mint a 4-es, de kisebb kövekkel (max. 6x6 cm-es, átlagosan 2x2 cm-es) apró szemcséjű tömör talajréteg, 3.50-60 cm között vékony, vörös színű, porózus réteg némi csonttal, fölötte már nincs nagyméretű kő (csak 10x10 cm-nél kisebb), 4.60-90 cm között csontokkal teli, az 5. réteghez hasonló eloszlású, méretű és kőarányú, szürke színű, porózus réteg, az 5. és 6. réteghez képest kisebb szemcseméretű talajréteg, a nagy kövek hiányoznak belőle, 5.90-160 cm között kicsi és közepes méretű (kb. 4x4 cm, 10x10 cm, 5x5 cm), többnyire függőlegesen egymáshoz tömörödött mészkőtörmelékekkel teli vörösesbarna színű, porózus, laza, nem gyúrható szerkezetű réteg, viszonylag kevés csonttal és néhány nagyobb mészkőtörmelékkel (20x20 cm), 6.160-190 cm között sötétbarna színű gyúrható/sodorható nagyszemcséjű barlangi agyag, benne lemezesre tört sárga agyagdarabok, nagyméretű kékeszszürke színű mészkőtömbök találhatóak, nagyon kevés mészkőaprólék és mangánosodott vagy megégett csontok (fekete felületűek) vannak még benne, viszonylag laza szerkezetű, kelet felé még mélyíthető réteg.

14