Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Magyar Zsolt: Hatvan-Baj-puszt II. szarmata telep próbafeltárása
Magyar Zsolt 11 AT VAN BAJ-PUSZTA II. SZARMATA TELEP PRÓBAFELTÁRÁSA Hatvantól körülbelül 1 km-re északra, a Zagyvától nyugatra, sík területen helyezkedik el, a 21. számú főút nyugati és keleti oldalán a 2+730 és 3+180 km szelvényszámok között a Hatvan- Baj-puszta II. elnevezésű lelőhely. Délről egy ma már kiszáradt vízfolyás, nyugatról a Zagyva folyó árterülete határolja. A lelőhelytől keletre kb. 200 m-re a Hatvan-Baj-puszta I. elnevezésű lelőhely található. Észak felé csaknem a nagygombosi elágazásig terjed. AII. számú lelőhely nagy része mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföld, azonosítását 2001-ben terepbejárás során Paszternák István1 és Váradi Adél1 2 végezte el, melynek során szarmata és késő bronzkori leleteket talált, ezt pontosították 2011-ben és 2015-ben Reményi László terepbejárásai (l. kép).3 2015. október 6. és 2015. november 12. között a lelőhelyen próbafeltárást végeztünk összesen 532 m2-en, melyet a 21. számú főút négynyomúsítási munkálatai tettek szükségessé.4 17 db kutatószondát nyitottunk meg, hogy képet kapjunk az objektumsűrűségről és azok hozzávetőleges elhelyezkedéséről. A gépi humuszolás során a mélyszántás nyomait mutató humuszréteg alatt bizonyos helyeken korábbi planírozások nyoma volt megfigyelhető. A szántott humusz vastagsága 10 és 40 cm között változott, alatta, ahol nem a planírozás volt, szürkés őshumuszt találtunk, amely alatt szürkés-sárgás agyagos altalaj jelentkezett 60-150 cm-es mélységben. A gépi humuszolást az előkerülő objektumok kézi bontása követte. A lelőhely előzőleg beazonosított területén túl déli irányban, az 1. számú kutatóárokban négy objektum foltja rajzolódott ki, melyek közül az 1. számú objektum egy árok terminusa volt, sajnos azonban leletanyagot nem tartalmazott, így ismeretlen korúnak lett meghatározva. Az 1. számú objektumtól északra egy szarmata leletanyagot tartalmazó árok volt (3. obj.), amelynek falában két gödröt találtunk, melyek az árokkal egykorúak voltak (2. és 4. obj.). Az összes objektum részben kilógott a kutatóárokból, így azok teljes feltárása nem volt lehetséges. A 2. számú kutatóárokban egy ismeretlen korú cölöphely került elő ("5. obj.) ill. egy szabálytalan alakú objektum, amely végül geológiai jelenségnek bizonyult. A4, számú kutatóárokban nagy területen megfigyelhető volt egy kb. 20 cm vastag réteg, a felszíntől számított 120 cm-es mélységtől a 140 cm-es mélységig (13. SE). Rábontáskor a réteg alj án egy köves felszín bontakozott ki, amelyen nagy mennyiségű kora újkori (16-17. századi) szemét feküdt (kerámia, vastárgyak, téglatöredékek). A jelenség török kori járószintnek lett meghatározva, esetleg egy út részlete lehetetett. Ugyanezt a jelenséget megtaláltuk a 3. számú kutatóárok északi végében is hasonló mélységben. Szintén a 3. számú kutatóárokban 140 cm-es mélységben jelentkezett a 17. számú objektum, amely datálható leleta-1 KŐI adattári azonosító 4307-072-374/2001. 2 DIV-Rég.Ad.860. 3 KÖH adattári azonosító: 650/84/2015. 4 A feltárás szakmai munkatársai voltak: Hrabák Zita régész, Móricz Róbert, Pátkai Adám Sándor, Bíró László és Bernáth László régésztechnikusok. 143 i
