Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika - Gasparik Mihály: A Pes-Kő-barlang leletmentő feltárása

3. kép Kadic Ottokár térképe, a korábbi feltárási helyek és prehisztorikus gödrök nyomaival.

Vértes László és I lír János szelvénye a 9-es számú négyzettől látható 2,5 x 1 m-es felületű, fekete színnel jelölt szelvény

legalsó zöldesszürke és sötétbarna üledékrétegeket a fauna vizsgálatai alapján megegyezőnek találta az általa leírt E és F rétegekkel. A paleontológus és csapata a kitisztított metszetprofilból 10 cm-enként 40—60 dm3 térfogatú mintaanyagot gyűjtött össze iszapolás céljából. A minták száma összesen 20 db volt. A begyűjtött mintákat a Pes-kő ház mellett található forrásban iszapolták.6

A leletmentő feltárás

A Pes-kő-barlangban 2016. november 4. és 24. között elvégeztük a leletmentő feltárást. ( 10. kép) A lelőhely Heves megyében, a Bükk nyugati részén, a Bükk-fennsíkon 754 m tengerszint feletti magasságban a Pes-kőben nyílik. Az inaktív forrásbarlang bejárata délre néz. Szilvásváradtól 18 km-re található, közigazgatásilag Felsőtárkányhoz tartozik. A közelében az Istállós-kői és a Petényi-barlangok találhatóak. (5. kép) 1982 óta fokozottan védett természeti emlékhely. Nem egyszerű módon, gyalogosan, túrázva közelíthető meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felügyeli. Középső triász mészkőben (Bükk fennsíki Mészkő Formáció) alakult ki. A barlang hossztengelyének az iránya dél-délnyugat-észak-északkelet, a hossza kb. 34 m, a bejáratának a szélessége kb. 12 m és a legnagyobb szélessége kb. 13 m. A barlangból keletre egy melléküreg nyílik, melynek hossza kb. 16 m. A barlangból nagyon szép

6 Hír 1990.97-100.; Hír-Regős 2003.141-143.

11