Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen

fazék töredéke (6. kép 7., 8. kép 7.) is előkerült. Előfordult plasztikus díszítés (9. kép 1és a belső oldalon fekete festés (?) nyoma is. (9. kép 2.)

A 176. objektumból jellemzően igen sok miniatűr edény töredéke került elő, csészék, fazekak, tálak. (6. kép 6,9., 7. kép 2,6.) Az edénytöredékeken kívül egyéb agyagtárgyak: egy agyag kocsikerék (7. kép 1.), több lapos, kerek agyag tárgy kis kicsúcsosodással (Q_alakú) (7. kép 7-9.), ezeknek egyelőre nem találtuk párhuzamát. Számos, agyag állatfiguráról származó láb vagy szarv töredék (19 db) (7. kép 10-15.), és egy kisméretű, lapos, hosszúkás, rombusz átmetszetű, egyelőre kardként vagy tőrként értelmezett agyagtárgy (7. kép 16.) is napvilágot látott. A 177. objektumban is megtalálható volt néhány miniatűr edény darabja (9. kép 10-11 .), és összesen 7 db állatszobor töredéke. Általánosságban elmondható, hogy a figurák testének átmetszete kerek, a lábak, farok hegyes, kúpos formában vannak jelezve. Az állatfigurák közül 4 db lovat ábrázol, melyeken jellegzetes a sörény plasztikus ábrázolása, a nyak hosszúkás, a fej hegyes, a lábak hosszúak. Az egyik szinte ép, egész, ezért méretei jól meghatározhatók (hossza 53 mm, magassága 48 mm), csak a farkának hossza kérdéses. (5. kép 3.) Kettőnek az első, egynek a hátsó része van meg. (9. kép 6,8-9.) Két másik figura disznóformát mutat (9. kép 4-5.), egy töredék pedig valószínűleg egy nagyobb testű kérődző, feltehetően szarvasmarha, esedeg őstulok ábrázolás lehetett. (9. kép 7.) Fémtárgyak is előkerültek az objektumokból: egybronzpityke (9. kép 12.) és egy bronztű vagy fibula töredéke. (7. kép 17.)

Az állatszobrok viszonylagos nagy száma az állattartás vagy az állatállomány kiemelt jelentőségére utalhat a település lakóinak életében.10 11 A magyarországi területeken a késő bronzkori állatplasztikák közvetlen előzményei a hatvani kultúrában kereshetők, sajátos szerepük lehetett, mert általában csak egyes kultúrák leletanyagában fordulnak elő.11 Számos, a szilvásáradihoz hasonló ábrázolás a került elő a Piliny-kultúra térségéből,12 a Gáva-kultúra területén nagyobb számban jelennek meg (pl. Poroszló-Aponhát),13 és a Kyjatice-kultúra telepeiről is egyre több helyről ismerünk ilyen típusú tárgyakat.14

Az agyag állatplasztikák elterjedése a késő bronzkor végén és a kora vaskor elején a Kárpát-medence nyugati végétől az erdős sztyeppe területéig húzódott Tipológiai szempontból a Dnyeper vidéki és az erdélyi darabok hasonlítanak leginkább a belső Kárpát-medencei darabokhoz.15

Gróh Dániel az Urnamezős-kultúra időszakából származó visegrádi leletek kapcsán összehasonlítja a késő bronzkori és kora vaskori állatábrázolásokat, szerinte a Duna egyfajta választóvonal lehetett. Egy-egy urnamezős lelőhelyen csak kevés állatszobor fordul elő, elnagyoltabb a kidolgozás, és nincs köztük hasonlóság. A Gáva- és Kyjatice-kultúrák területén azonban megfigyelhetőek a hasonló formák, a realisztikus ábrázolás.16

10 Makkay 1959.123.

11 Makkay 1959.136.

12 Nyáry 1909.430-431, 24. kép; Furmanek 1977.341. Taf XXV17,20, Tat XXXIII. 3-6. Egyik sem egyértelműen ló, talán az egyik prsá-i darab az (XXV 17.), de hiányzik a fejrész. A Piliny-Várhegyről származó darabok esetében is kérdés a meghatározás, talán a XXXVIII. 5-6, hosszú nyak, hosszú láb.

13 Patay 1976.200. Abb. 3.7-9. A Gáva-kultúra időszakából további állatszobor leleteket említ Koós Judit a miskolci múzeumban előkerült hasonló figurák kapcsán: Koós 2011. 158.

14 Miskolc-Rendezőpályaudvar: Kemenczei 1970. IV tábla 2; Uő. 1984. Taf LXXX1X ÍO); Ózd-Dobó István út.; Uő. 1984. Taf LXXXIX 13); Szilvásvárad-Töröksánc: D. Matuz 1999. 35. kép 14, 16; D. Matuz-Novaki 2002. Abb 110.14,16; Ságújfalu-Kossuth utca: Tankó 2004.4. kép 6; Ludas-Varjú-dűlő: Domboróczki 2004.11.3. kép. Sok állatfigura látható a ludasi anyagból összeállított detki Régészeti kiállításban. Tállya-0 vár: V Szabó 2017.119, Fig. 12.4

15 D. Matuz 1999.42.; Metzner-Nebelsick 1998.397,413., Liste 5, Abb 27.; Koós 2011.157.

16 Gróh 2009.29-30.

115