Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika - Rácz Kristóf László: Aldebrő-Ilona-tábla - szkíta kori halomsír

11. kép Preszkíta, szkíta lelőhelyek Heves

12. kép Szkíta fejedelemnő viseleti rekonstrukciós illusztrációja (készítette: Bakos Réka)

legyében (készítette: Rácz Kristóf László))

aldebrői sírhoz hasonló sírt ismertetett. Sajnos ez a sír elég erőteljesen feldúlt volt, szórthamvakat és egy tükörleletet tartalmazott.9

A Felvidék déli részétől Erdélyig helyeztek tükröket a sírokba; a Nap, az örök élet jeleként. Szkíta kori törött tükör sírleletet Heves megyéből egyedül Hatvan-Boldogról ismerünk.10 11 A jelenlegi kutatás az aldebrői tükörlelettel együtt a Kárpát-medencéből közel 40 db tükörleletet publikált.11 A Kárpát-medencében közel 2000 szkítakori sírt tártak fel. A sírokba viszonylag elenyészően kevés tükörleletet helyeztek. Több típusba sorolhatók a szkíta kori tükrök. Lehet nyél nélküli vagy nyeles. Nyelük lehet (állatalakkal) díszített, vagy diszkeden. Előbbiek valószínűleg Olbia görög gyarmatvárosból származnak. A tükör lapja lehet peremes, vagy perem nélküli. Anyaguk

9 Fodor 1.2011.

10 Posta 1895.; Párducz 1958.; Trézer2005.

11 Trézer2005.;FodorI.2011.

100