H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Petercsák Tivadar: A muzeológus és múzeumszervező Bakó Ferenc

lyck a kismesterségektől a népi kerámián, bútorokon, a konyha, a kendermunka, a szőlészet-borászat eszközein, a kádármesterség szerszámain keresztül a népviseletekig, pásztorfáragásokig terjednek. (11. kép) Kiemelendő, hogy 401 kerámia és 335 viseletdarab gyűjtése kapcsolódik a nevéhez. A begyűjtött tárgyakat a rá jellemző alapossággal leltározta. Erre egy példát szeretnék hozni. A Néprajzi Gyűjtemény 55.124.1 leltári számú fejkendőjét, „tőre való kendő”-t ő gyűjtötte Sírokon 1954-ben

11. kép Menyecske szarvaskendőben Gyöngyöspata, 1954

(fotó: Bakó Ferenc - DIV Fotógyűjtemény 1483.)

12. kép Bakó Ferenc munka közben a néprajzi raktárban, 1965 (totó: Kovács Éva - DIV Fotógyűjtemény 14.119.)

és ő készítette a leírókartont is. Precíz leírást ad a fehér selyemkendőről az anyag, forma, méretek, hímzéstechnika, díszítmények és az állapot feltüntetésével. Az „NA” monogram utal a használóra - Nagy Annára - akitől Bakó a tárgyat gyűjtötte. Ennek során utánajárt a készítés és a használat részleteinek. Ez alapján kiegészítő megjegyzést is fűzött a leírókartonhoz. A kendőt a helyi jegyző lánya varrta nászajándékba Nagy Annának 1895-ben. Ilyen fehér kendőben jártak a menyecskék és az öreg asszonyok is templomba. „Azé, mer a templomot a szeplőtelen fogantatásra szentelték. A régi plébános nem is engedte a templomba a selyem kendőt, csak a fehéret. Letépte a fejirül a selyem kendőt, vagy kiküldte az asszonyt a templomból... 1914-ben maradt el a fehér kendő, mer a háború miatt gyász lett. Misére, litániára hordták. Én 95-től 1924-ig hordtam” - jegyezte meg Nagy Anna.

Bakó Ferenc kialakította a múzeumi raktárakat, és biztosította a restaurálás feltételeit is. (12. kép) Az ő tevékenysége során jöttek létre a szak-adattárak és az egyes kutatási projektekhez kapcsolódóan a Visonta és a Palóc Adattár. Az Egri Múzeum Néprajzi Adattárában (ENA) 751 tétellel, a Palóc Adattárban pedig 74 tétellel szerepel. Témagyűjtései jól tükrözik kutatói érdeklődését, hiszen több százra tehető a népi építkezési, a műemléki lakóházak felmérését, leírását, a barlanglakásokat és pincekutatásait tartalmazó adattári anyag. Ugyancsak jelentősek a népszokásokat, különösen a lakodalmat feldolgozó gyűjtései. O alapozta meg a múzeumi fotótárat, és saját bevallása szerint egri tevékenysége során mintegy 12.000 fényképet és diát készített ma már megismételhetetlen eseményekről és már nem létező épületekről. (13. kép) A múzeumi adattárak mellett lakásán is hatalmas kézirat gyűjte- 18