H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Fejér Ingrid: Múzeum és forradalom - Az egri Dobó István Múzeum tevékenysége 1956-ban és 1957-ben
Fejér Ingrid MÚZEUM ÉS FORRADALOM AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1956-BAN ÉS 1957-BEN Az 1956-os év izgalmas és tennivalókkal sűrű esztendő volt az egri múzeum, az akkori hivatalos nevén Dobó István Múzeum számára. Az 1949-ben megszervezett intézményt, amely ekkor még a Buttler-házban működött, 1952-óta Bakó Ferenc irányította. A múzeum '56-os esztendőre tervezett egyik legnagyobb leiadata a felső kaszárnyateremben lévő „Kazamata kiállítás” megújítása volt, melynek előkészületei az év elején kezdődtek el. A Népművelési Minisztérium az új forgatókönyv megírásával a fiatal Galván Károly régész-muzeológust bízta meg,1 aki 1954-től dolgozott Egerben. Az év nyarára tervezett kiállítás-megnyitóra - a szakmai és technikai előkészületek elhúzódása miatt - végül csak 1957-ben került sor.2 3 Közben azonban más jelentős események is történtek. Bakó Ferenc szívügyének tartotta a megyei műemlékek állapotának folyamatos figyelemmel kísérését. 1956 folyamán többször fordult az Építésügyi Minisztérium Műemléki csoportjához és sürgette az állagmegóvási munkákat, nemcsak az egri vár ágyútermeinek, hanem például a tarnaörsi Orczy-kastélynak az esetében is.’ Fontos mérföldkő volt a megyei múzeumi szervezet kiépítése felé a gyöngyösi Mátra Múzeum megszervezése, mely már 1954-ben elkezdődött és 3 évig tartott. 1956- ban, a levelezés tanúsága szerint, Bakó Ferenc a szakmai segítség mellett a múzeumnak otthont adó kastélyépület belső felújítási és berendezési munkáihoz szükséges pénzforrások előteremtésén fáradozott.4 5 Az egri múzeum szempontjából az 1956-os év legnagyobb kihívása a vár területének múzeumi célokra való megszerzése volt. A vár tervszerű helyreállítását és a várban lévő honvédségi épületek múzeum részére történő átadását már 1956. júniusában is megfogalmazta Bakó Ferenc a minisztérium felé, a második ötéves terv irányelveihez írott javaslatában.’ Ezt követően az év nagy része folyamatos egyeztetésekkel, levelezéssel, valamint a megyei tanácsnál, a minisztérium, illetve a honvédség döntéshozó szerveinél való „kilincseléssel” telt. E fontos ügy érdekében többször járt Budapesten is, mint ahogy az a minisztériumnak küldött úti jelentéseiből is kiderül.6 7 A múzeum várba költözésének tervét és a várban lévő műemlékek felújításának fontosságát csak később, 1957 tavaszán hozták nyilvánosságra a város lakossága számára a megyei lapban. A város kulturális bizottsága - melynek tagja volt Bakó Ferenc is - két részből álló cikksorozatban fogalmazta mega város kulturális és idegenforgalmi fejlesztésének fő irányelveit: többek között a kazamata rendszer és a vár területének további feltárását. 1 A Népművelési Minisztérium levele Bakó Ferencnek 1956. január 6. Heves Megyei Múzeumi Szervezet Iratai MNL HML Vili—703/a/7. 2 Bakó 1963.19. 3 Bakó Ferenc levelezése az Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportjával (1956. március 13.-án, augusztus 30-án szeptember 19-én kelt levelek) MNL HML Vlll-703/a/7. 4 Bakó Ferenc 1956. tébruár 3-án és október 11-én kelt levelei Lendvai Vilmosnak Heves Megye Tanácsa VB elnökének MNL HML VllI-703/a/7. 5 Bakó Ferenc 1956. június4-én kelt levele a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya részére MNL HML VIIl-703/a/7. 6 Bakó Ferenc jelentése budapesti útjáról 1956. július 18., szeptember 9. MNL HML Vili—703/a/7. 7 A város hét tös kulturális bizottságának Bakó Ferenc mellett tagjai voltak még többek között Hevesy Sándor, a város főépítésze, Szántó Imre főiskolai tanár és Soós Imre a levéltár vezetője is. Ezek az emberek szakmai elismertségüknél és társadalmi súlyuknál lógva olyan kulturális, tudományos és turisztikai ajánlásokat fogalmazhattak mega város vezetői félé, amelyek hosszú távon befolyásolták városunk fejlesztési irányát. Az erőltetett iparosítás idején, a forradalmat követő igen kemény évben is kiálltak amellett, hogy Eger, a néhány „ipari létesítmény ellenére... alapvetően az iskolák, a 133
