H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója

állítottak. A májfa magassága szerelmük nagyságát jelezte. A májfát a kapu jobb sarkához, a főfájához, vagy a tornácoszlophoz kötötték. Az igazán régi elhelyezési módok az udvarra, vagy a ház sarkához állítás beásással voltak. 3. a díszítés legfontosabb elemei a szalag, a kendő, és a boros (pálinkás) üveg, a kicsiknek feldíszítve vitték, a nagyokét a lányok maguk díszítették. Köszönteni, öntözni szokták a májfát, a szokás lényege a nóta, a muzsika, amit gyakran zenekar szolgáltatott, és tánc a fa alatt, a fa körül. 4. az ünnepélyes döntés szertartás jellege tánccal és erőpróbával történt. A májfa kidöntése, kitáncolása, körbetánco- lása a bor megszerzése érdekében elvégzett erőpróba mögött valamiféle szertartás bontakozik ki. A szokás kisebb összetevői etnikus jelleggel bírnak, ilyen a döntésnél a fejsze alkalmazása, a fa fejszecsapásokkal történő megsemmisítése, mely elterjedésében a palóc területre szorítkozik. 5. Jellemzőnek kell tartani a máj faál 1 ítással párhuzamosan történő társadalmi ítélkezés két fő formáját, a csúnya-fát és a hancsikolást. A közösségi májfaállításra azokban a falvakban talált példát, ahol a földesúr helyben lakott, vagy ahonnan summásnak jártak. Bakó Ferenc 1960 és 1968 között fotódokumentációval és 16 mm-es filmfelvétellel örökítette meg Fel- sőtárkányban a májfaállítás mozzanatait.

Bakó a májusi kosár elterjedését a két világháború közé helyezi. A férjhez menés előtt álló lányoknak, de az egészen kicsi lányoknak is egyaránt vittek a fiúk májusi kosarat. Májfa megnevezéssel több településen is a májusi kosarat jelölik. Korábban a legény fűzvesszőből maga fonta a kosarat, színes krepp-papírral, szalagokkal díszítette, amibe vágott vagy cserepes virágot - muskátlit vagy hortenziát - vásárolt. Később városban, virágüzletben köttették, melyhez az ajándékok kétféle csoportja járult: édességek, ékszerek és ruhafélék. A májusi virágkosár elfogadása esetén a lány kitette az ablakba, ha nem tetszett a legény, a lány visszautasította a kosarat.29 30

Az emberi élet fordulói közül az utolsó átváltozást, a halált, a hozzá kapcsolódó halottkultuszt, a halotti temetkezési szokásokat Orhalomban tárta fel. Tanulmánya e tárgykörben Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban címmel hiánypótló feldolgozás volt.2"

18. kép Mizser Zoltán 6 éves kisfiú és édesanyja Fülep Ibolya 7 éves kislánynak virágkosarat visz, azon világoskék-fehér pettyes ruhaanyag, Noszvaj, 1960 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 8779.)

29 Bakó 1966.293-297.

30 Bakó 1977.95-146.

95