H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója
rint a belső ázsiai törököknél is tüzet raknak a fiatalasszony előtt, ha először megy férje házába, hogy az ártó szellemeket elijesszék.2'’ Egyetlen lelőhelyről, Noszvajról ismerjük a leány szimbolikus megvételének a tárgyát, a „menyasszony- váltság”, a „tartozás” nevű miniatűr ökrös fogatot, amely a honfoglalás korából ismert kálim kései emléke lehet. Szabó Zoltán, Noszvaj református lelkésze gyűjtése alapján ismerjük a szokás leírását, egy-egy ökrös szekérke a Néprajzi Múzeum és a Dobó István Vármúzeum Néprajzi Gyűjteményében található. Szintén kisebb zónákon belül szokásos a „rabvágás” nevű játék. A Mátraalján a menyasszonyporkoláshoz illetve a menyasszonytánchoz csatlakozik, s a vendégek mulattatását szolgálja. 14, kép A menyasszony mézet kap, Gyöngyöstarján, 1957 Bakó Ferenc vizsgálta a lakodalom (fotó: Bakó Ferenc - D1V F 6274.) tájszavait, melyek között a fejelporkolástól a térfótig számos jellegzetes palóc szokáselemet tárt föl. Felkeltette érdeklődését a Heves megyében nagy népszerűségnek örvendő májfa állításának és májusi kosár átadásának a szokása is. 1965-től adatgyűjtést hirdetett Heves megye általános iskoláinak 7-8 osztályaiban, melynek eredményeként 82 településről 1500 házi dolgozat született a szokásleírásról, s érkezett be a Dobó István Vármúzeumba, s melyek a Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattárát gyarapították.25 26 27 28 A megadott szempontok figyelembevételével a dolgozatok három időmetszetet tártak föl, a jelenkort, a szülők és a nagyszülők korát. A házi dolgozatok és a saját maga által gyűjtött adatok egybedolgozásával A májfa és májusi kosár Heves megyében című tanulmányában2 összegezte a szokás formáit és típusait. A szokás intenzitását mutatja, hogy 1965-ben Felsőtárkány településen 164 májfát állítottak és 12 májusi kosarat helyeztek az ablakokba.26 A 164 májfát 99 lány, a májusi kosarat 12 lány kapta, tehát a lányok egy része több fát is kapott, valamint több esetben májusfát és kosarat is kaptak egyszerre. A vizsgált 13 települést az alábbiak szerint csoportosította: az első öt típust a palócnak ismert etnikai területről választotta: Felsőtárkány, Egerbocs, Sírok, Bodony, Ecséd, a másik öt helység az előbbiektől délre fekvő vidéket, azaz dél-hevest képviseli: Boldog, Feldebrő, Besenyőtelek, Komló, Heves, Adács, az utolsó kettő a megye nemzetiségének szlovák és német népi műveltségét tükrözi: Kisnána, Kompolt. A május elsejéhez kapcsolódó szerelmi ajándékozásnak Heves megye területén az alábbi fő jellemzőit állapítja meg Bakó Ferenc: 1. A májfát általában a szerető kapja, 2. a nagylányok mellett a gyereklányok is kapják, a kicsik megajándékozása már ebben a korban is a szülők házasítási szándékát jelzi. A gyermeklányoknak gallyat az eladó lányoknak 13-15 m magas gyertyánfát 25 Bakó 1989.229-235. 26 ENA1522/73-1568/73. 27 Bakó 1966.257-303. 28 Bakó 1966.258. 93
