H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Zábrátzky Éva: Bakó Ferenc a kézművesség és népi háziipar kutatója
kánnyal, újabban ékekkel és bunkóval a riolit- tufa kőzetbe befelé haladva vájták ki a tervezett helyiségeket.16 17 18 Bakó Ferenc vegyes néprajzi gyűjtései Bakó Ferenc küldetése volt a terepmunkával végzett kutatómunka, így vallott erről: „Az én tudományos munkásságomban a terepen végzett gyűjtőmunka eredménye az igazi érték, mert ez a munka az, amit eddigi beosztásaimban mindig a legnagyobb örömmel végeztem. Munkásságunk és parasztságunk életéről mindig azzal a tudattal gyűjtöttem adatokat, hogy ez az anyag évszázadok múlva is forrásértékű lesz, mert ezt a munkát igazán csak akkor fogják értékelni. " (1953. szeptember 9.)' A gyűjtőútjai során igyekezett fotóval dokumentálni minden olyan eseményt, folyamatot, amelynek néprajzi szempontból jelentőséget tulajdonított, így a jelen tanulmányt érintő kézművesek, háziiparosok tevékenységéről is több fotósorozatot készített. A Dobó István Vármúzeum Fotótárában több mint 10 ezer felvételt őrzünk Bakó fotóiból, aki pontosan dokumentálta a képen látható jelenségeket. A következő kézműves mesterségek szerepelnek a fotó dokumentációban: a noszvaji hátikosár készítésének folyamata, a fel- sőtárkányi járomkészítő, a gyöngyössolymosi faragó, az egri papucsos, a siroki kőfaragó, az átányi kovács, vagy a gyöngyösi Tóth Mihály fazekas és felesége munka közben. Hosszú ideig Heves megye egyetlen néprajzkutatója volt, ezért nem csak fotókkal, hanem feljegyzéseiben is dokumentálta a szorosan vett kutatási területén kívül eső, de néprajztudományi szempontból fontos jelenségeket. A néprajzi adattárunk Bakó gyűjtéseiből elszórt adatokat tartalmaz különböző kézműves mesterségekről, mint az egri szűcsmesterségről (ENA 38-67), a hatvani (ENA 123-67), egerbocsi (ENA 198-68),pálosveresmarti (ENA 199-68) kisiparokról, háziiparról, a Heves megyében háziipari tevékenységként folytatott kenderfeldolgozásról (ENA 897-69), a tárgyi gyűjteményt teljes asztalos műhely, kádárműhely felszereléssel gyarapította. A kézművesség speciális területe a faragó pásztorok alkotómunkája. Bakó az 1950-es években Heves megye északi területén számos tárgyat vásárolt a faragás mestereitől. A múzeum gyűjteményében szereplő csanakok, sótartók, guzsalyszárak ... stb. motívumvilágáról diafilm is készült „Fa- ragyánymotívumok",s címmel. A rajzokat Ludányi Gabriella művészettörténész készítette. Bakó Ferenc ezzel a szakmai anyaggal a népi iparművészek munkáját szerette volna segíteni. A Hevesi Háziipari Szövetkezet, valamint a Heves Megyei Népművészeti Egyesület munkáját tanácsaival támogatta. 7. kép Kőfaragó munkában, Sírok, 1955 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 3038.) 16 Bakó 1972.353. 17 BA1068-2017. 18 ENA 2326-82. 8
