H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Zábrátzky Éva: Bakó Ferenc a kézművesség és népi háziipar kutatója
című írása a fémek hideg és meleg megmunkálását, a csengőöntést, gyűrű és tepsikészítést mutatja be.6 7 A Tiszaigar monográfiában jellegzetes cigány foglalkozásként írta le a vályogvetést, tapasztást, mázolást, tippan meszelő készítést. A cigány kézművesek munkáját, életkörülményeiket fotósorozatokkal dokumentálta, melyek alapvető forrásként szolgálnak a romakutatásokhoz. (Szuhay Péter 35 db Bakó által készített fotót közöl a magyarországi cigányság 20. századi történetét dokumentáló munkájában. ) Kakasdi gyűjtés A Néprajzi Múzeum megbízásából 1950-ben a Bukovinából származó székely telepesek körében Kakasdon a ruházatot előállító szűcsök, szabók, cipészek életmódját, eszközkészletét tárta töl. A népcsoport 1945-47 között érkezett a faluba, a kitelepített németek földjeit osztották szét köztük. A kutatásban részt vett Solymos Ede, Pesovár Ernő, Sergő Erzsébet. Igyekezett rekonstruálni a történeti folyamatokat a kiválasztott három foglalkozás vonatkozásában. A bukovinai Andrásfalván a mai értelemben vett iparosok a századforduló környékén jelentek meg, a varrógép is akkoriban került be az eszközeik közé. Leírta a hagyományos és újabb divatú viseletdarabokat, a szabásmintáikat is felgyűjtötte. (Pl.: priccses harisnya, németes mentává, magaszőtte posztóból varrott rövid kabát.) Az egykori vargák csak csizmát és bocskort készítettek, a suszter viszont már „papucsot”, magas szárú cipőt, félcipőt és bakancsot is készített. A szűcsök esetében a modernizáció csak az 1930-as években indult meg, a hagyományos bőrből készült ruhadarabok tovább divatban voltak, mint a szabó által varrt viseletek. Módszerei között szerepelt a diákok körében vég2. kép Lány bekecsben, Rakasd, 1950 (fotó: Bakó Ferenc - DIV BA 553-2014) 3. kép Visellö női bekecs rajza, Rakasd, 1950 (Bakó Ferenc jegyzetfüzetéből - DIV BA 554-2014.) zett kérdőíves gyűjtés: a gyerekeket az általuk viselt ruhadarabokról kérdezte, mi az, amit szívesen vesznek magukra, hordanak-e klumpát, pacskert? Kakasdon a bukovinai székelyek, németek és felvidéki telepesek együtt éltek, a viseletek elkülönültek, de hatással voltak egymásra. Az egymás mellett élő nemzetiségek egymáshoz való viszonyát, 6 7 6 Bakó 1954.239-258. 7 Szuhay-Barati 1993.
