H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Barna Gábor: Bakó Ferencről, a palóc és a csépai kutatásról
Bakó Ferenc írta, s ebben a csépai munkálatokat elhelyezte a palóckutatás tágabb keretében, egyúttal rövid történeti áttekintést is adott a befejezéséhez közeledő palóc kutatásról. Ügy vélte, hogy a Csépa-kötet - a kísérlet több szempontúsága miatt is - az etnikai csoport történetével és a hagyomány továbbélésével összefüggésben fog újat mondani.14 15 Ez meg is történt. A kötetet Kosa László mutatta be a Néprajzi Társaságban, s értékelése szerint az egyik legjobb, a történeti összehasonlító módszert alkalmazó települési tanulmánykötetünk.1'' Irattáram őrzi a szervezéssel és a kiadással kapcsolatos, szerzőkkel, lektorokkal, így a Bakó Ferenccel folytatott levelezési anyagot. És nagyon szívesen emlékszem a személyes találkozásokra, beszélgetéseink hangulatára, arra, hogy milyen nyitottan fogadta a sokkal fiatalabb pályatárs elképzeléseit, sőt, megvalósításukra biztatta, a lakásukon tett látogatásokra, amikor feleségével együtt figyelmesen vendégül láttak. Bizalma, figyelmessége ösztönző volt. A palóc kutatás kapcsán először találkoztam egy nagy ívű kutatás megszervezésével. (Párhuzamosan persze ott volt a Magyar Néprajzi Atlasz, a Magyar Néphit Topográfia, illetőleg a szabadtéri néprajzi múzeumot előkészítő falukutatás is, amelyekbe szintén bekapcsolódtam, de ezeknél nem láttam át a kutatásszervezési kérdéseket.) Láttam, hogyan törekszik Bakó Ferenc a munka elméleti és módszertani megalapozására, ezt hogyan végzik el konferenciák során, milyen előtanulmányokkal alapozzák meg a kutatást. Ez egy egyetemista, majd egy kezdő kutató számára nagyon tanulságos volt. Láttam, hogyan lehet bevonni egyetemistákat a gyűjtőmunkába, s láttam, hogyan maradnak távol többen a tereptől. Tanulságos volt látni, hogy hiába a Bakó Ferenc által megfogalmazott, s a szakma vezető kutatói által finomított kutatási cél: egy archaikusnak ítélt néprajzi csoport átfogó elemző vizsgálata, a sokféle munkahelyen dolgozó népes kutatógárdát nagyon nehéz volt munkára sarkallni, a határidők betartására rászorítani. Hiába készítette elő Bakó Ferenc munkatársaival együtt a palóc felderítő és tematikus kérdőíveket, amiket a tanulmányok szerzői meg is kaphattak írásuk idejére, hiába gyűjtötte ki az érintett múzeumok adattáraiban és fotótáraiban a kijelölt kutatópontokra vonatkozó szerteágazó anyagot, hiába szervezett közös kutatásokat a kijelölt kötelező kutatópontokra, a munkatársakat csak nehezen lehetett munkára ösztönözni. (Mindezeket a jó és kevésbé jó tapasztalatokat magam is megéltem nemcsak a tiszazugi, hanem az ungi kutatások szervezésénél is. De mindenképp hasznos gyakorlati ismereteket nyújtottak a későbbi OTKA-kutatások megvalósításában is.) Bakó Ferencnek volt mégis kitartása, következetes biztatása és ösztönzése, személyes példaadása, majd az utolsó években Bodó Sándor személyében segítsége, hogy a magyar néprajz egyik nagy 20. századi vállalkozását sikeres befejezésre vigye. FELHASZNÁLT IRODALOM Bakó Ferenc 1975 Visontu. Fejezetek a falu történetéből. Szerkesztette.: Bakó Ferenc. Visonta. 1982 Előszó. In: Barna Gábor (szerk.) Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből I. Eger-Szolnok, 9 11. 14 Bakó 1982.9-11. 15 Kosa 2001.123. 45
