H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Palád i-Kovács Attila: A palócok kutatója, a palóc-kutatás szervezője

5. kép Kemence. A padka sarkán „boldoganya” „citrata", Füzesabony, 1958 (totó: Bakó Ferenc - DIV Fotóadattár 6959.)

leti félre. Bakó Ferenc a palóc-kutatás elvi és módszertani problémáiról értekezett. A palóc-program számára elsősorban a népcsoportok terminológiájával, a csoportok meghatározásával kapcsolatos referátumok és állásfoglalások bizonyultak hasznosnak.24 25 Hofer Tamás látnoki módon a „palóc kultúra” várható kanonizálását vetítette előre a monográfia megjelenését követő időben. Megkockáztatta azt a kijelentést, hogy a palóc kultúra, illetve a palóc etnikai csoport „nem volt, hanem lesz”.2'’ Tette ezt az akkor már létező „Palóc napok” rendezvényére, a parádi Palóc házra és a regionális folklo- rizmus egyéb intézményesült jelenségeire hivatkozással.

A pataki tanácskozás fontos hozadéka volt Tálasi István megnyilatkozása, az előadásokhoz fűzött számos megjegyzése és az általa bevezetett, az egyetemi kurzusain használatos terminusok (pl. magyar népterületek, néptömbök, néprajzi csoportok, nagy- és kisreliktumok) ismertetése. Leszögezte, hogy a palócoknak nincs etnosza és nincs etnikuma, ezért problematikusnak nevezte az „etnokulturális” jelző használatát is. Ugyanakkor a palóc-kutató „mozgalmat” változatlanul he24 Martin 1980.145.; Bakó 1980.130-138.; Bakó 1989.1.41.

25 Hofer 1980.109-110.

33