H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
A kötet szerzői
PALÁD I-KOVÁCS ATTILA 1940-ben Ózdon született. Felsőfokú tanulmányait 1958-1963 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz-néprajz szakán folytatta. 1963-ban középiskolai tanári és etnográfus oklevelet szerzett. 1963-1964 között az egri Dobó István Vármúzeum, 1964-1965 között a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa. 1965-től 1968-ig a Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének akadémiai kutatója, oktatója. 1965-ben megvédi bölcsészdoktori értekezését (A keleti palócok pásztorkodása). 1969-1980 között Budapesten az MTA Néprajzi Kutatócsoportjában folytatja pályáját (tudományos titkár, osztályvezető majd igazgatóhelyettes). 1974 Kandidátusi fokozatot szerez A magyar parasztság rétgazdálkodása címen megvédett értekezésével. 1970-1980 között a Magyar Néprajzi Atlasz és a Magyar Néprajzi Lexikon munkatársa. 1981-tól 1985-ig az ELTE BTK Néprajzi Intézetének docense, majd 1985-1995 között tanszékvezetője. 1987-ben A magyar állattartó kultúra történeti korszakai című értekezésével történettudomány (néprajz) doktora címet szerez. 1990-ben kapja meg professzori kinevezését az ELTE Néprajzi Intézetébe. 1990-2010 között az ELTE tanáraként az „Európai etnológia” PhD program kidolgozója, vezetője. 1986-2003 között az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója. 1988-1998 között az IUAES (International Union of Anthropological and Ethnological Sciences) antropológiai és etnológiai tudományok világszervezete elnökségi és végrehajtó bizottsági tagja. Külföldi kiküldetései során főként néprajzi terepmunkát végez és nemzetközi konferenciákon tart előadást (1965 Szlovákia, 1967,1968; 1969 Románia; 1970 Lengyelország; Ukrajna, 1993 Mexico City; 1995 Firenze...) 1968-1988 között az MKKB, az ún. szocialista országok Nemzetközi Néprajzi Kárpát-Balkán Bizottságának tagja. Rendszeres résztvevője a Nemzetközi Finnugor Kongresz- szusoknak 1975-1990 között. 1984-2009 között tíz finn-magyar néprajzi konferencián vett részt előadással, a magyar részvétel szervezésével. 1970-2000 között számos külföldi szakértői felkérésnek tett eleget. Látogató professzorként előadásokat tartott Lund, Stockholm, Koppenhága, Dublin, Kolozsvár, Újvidék egyetemén. Vezetésével, szerzői és szerkesztői közreműködésével 1988-2011 között valósult meg a magyar néprajztudomány eddigi legnagyobb irodalmi vállalkozása, a magyar néphagyományt összefoglalóan bemutató alapmű, a ,JvIagyar néprajz” kilenc kötete (Akadémiai Kiadó). Számos könyv, szakmai tanulmányszerzője. 2001 -ben választják meg az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjának. 2005-2008 között az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese, 2008-tól 2014-ig az MTA I. Osztályának elnöke, 2008-2014 között az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságának elnöke, 2011- től az MTA Domus Hungarica kuratóriumának elnöke. 2012-től az MTA BTK Néprajzi Intézetének emeritus kutatóprofesszora. 2012-től a Hungarikum Bizottság tagja. 2013-tól az ELTE BTK emeritus professzora, 2014-től a Collegium Talentum igazgatótanács tagja. Számos szakmai díj, kitüntetés birtokosa. PETERCSÁK TIVADAR 1947-ben született Filkeházán. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1971-ben szerzett szakképzettsége: történelem szakos középiskolai tanár, etnográfus, népművelési előadó. Tudományos fokozatai: a néprajztudomány kandidátusa (1992), PhD (1996), MTA doktora (2007), Dr.habil (2009). 1972-1975 között néprajzos muzeológus a sárospataki Rákóczi Múzeumban, 1975-1981 között a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója. 1981 -tői 2009-ig az egri Dobó István Vármúzeumban 203
