H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
A kötet szerzői
A KÖTET SZERZŐI BAKÓ ZSUZSANNA Művészettörténész. Középiskolai tanulmányait Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban végezte, ahol 1964-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1972-ben szerzett diplomát művészettörténet és történelem szakon. Német nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett. 1982-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1974-től Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Gyűjteményében dolgozott, 1991 -tői a 19-20 századi Gyűjtemények főosztályvezetője volt egészen nyugdíjba vonulásáig. 1995-ben férjhez ment, férje Varsányi Zsolt műszerész. 2012 május végén nyugdíjba vonult, de szakmai munkát továbbra is végez. Szakterülete a 19. századi magyar festészet. E témakörben több mint száz kiállítást rendezett itthon és külföldön. Legjelentősebb kiállításai: A Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállítása, 1978-2008; Székely Bertalan, MNG 1999-2000; Mednyánszky László, MNG 2002-2003; Munkácsy a nagyvilágban, MNG 2005; Ungarische Seele, Krems-Kunsthalle (Ausztria) 2006; Munkácsy Krisztus Trilógia, MNG 2010-2011. Legfontosabb könyvei: Székely Bertalan, 1982.; A XIX. századi magyar művészet, 2004.; Munkácsy Mihály. Album, 2005.; Paál László, 2006.; Lotz Károly, 2007.; Munkácsy Mihály, Bp. 2008,; Mednyánszky László, 2009.; Munkácsy Mihály, (angol nyelven) 2016. Előkészületben: A romantika festészete Magyarországon 1820-1870. BARNA GÁBOR 1950-ben született Kunszentmártonban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1973- ban szerzett történelem-latin szakos középiskolai tanár és etnográfus oklevelet. Tudományos fokozatai: doctor laographiae (1974), a történettudomány (néprajz) kandidátusa (1989), habilitáció (ELTE 1998), MTA doktora (2007). Számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja, a SIEF két munkacsoportjának vezetője volt, a Societas Scientiarum Fennica (finn tudományos akadémia) külső tagja, a Szent István Tudományos Akadémia főtitkára. 1973-1986 között akadémiai kutató a debreceni KLTE Néprajzi Tanszékén, 1987-1993 között az MTA Néprajzi Kutatóintézet tudományos munkatársa, tudományos titkára, 1992-1997 között a Miskolci Egyetem Magyar Intézetében oktató, 1993-tól a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék oktatója, 2008-tól egyetemi tanár, tanszékvezető. Elsősorban a folklorisztikai tárgyak oktatója. 2013-tól az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője. Több hazai és külföldi kitüntetés birtokosa. Kutatási területe elsősorban a vallási kultúra: zarándoklatok, búcsújárás, vallási társulatok, népénekek, laikus oltárszolgák, valamint az identitás, a Jászkunság, a Tiszazug, az Ung-vidék, a Temesköz (Bánság) történeti néprajza. 1991-2015 között az Acta Ethnographica Hungarica című folyóirat szerkesztője volt. 12 könyv, 450 tanulmány és közlemény szerzője, több könyvsorozat, valamint 110 könyv szerkesztője. 15 tudományos ismeretterjesztő néprajzi film szakértője. CSÁSZI IRÉN Etnográfus szakképzettségét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1992-ben szerezte. 1987-1989 között segédmuzeológus a hajdúszoboszlói Bocskai István 201