H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

a hevesi síkságon vezérág-nak neveztek. Alaprajzi beosztása megegyezik a fejlettebb lakóházakéval: a konyha mellett szoba és ritkábban kamra is szokott lenni. Az ágasfákra horgasok fekszenek - melyekből a szarufa fejlődik ki és erre a vázra terítik rá, erősítik fel a zsúpot. A tető belső felületét többnyire betapasztották, minthogy a putrinak - mint említettem - födémje, mennyezete nincs. A putri tehát valóban átmenet a kunyhó és a ház között, de ez a szerkezeti forma nemcsak lakóházakkal kapcsolatosan fordul elő. Az Alföldön múlt századi utalások putri csárdát és putri malmot említenek, ami ennek az építésmódnak egykori, szélesebb körű elterjedettségére vall.

A putri típusú lakás a magyar népi építészet történetének igen korai szakaszán lehetett használatos. Irodalmi előfordulásai mindig az igen szegény emberek, főleg cigányok életkörülményeivel kapcsolatosak. Korunkban használata teljesen a cigányságra korlátozódott, de a hagyományos fogalomnak megfelelő putri már csak a fejlődésben elmaradott települések peremén, szinte a társadalmon kívül élő személyek vagy családok hajlékaként ismeretes.

(1985)

A matyó üstökös ház

7. kép Felnémet, Fő utca - Vértelke fonott, a ház két oldalán „könyökfa" van, 1959 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 7310.)

180